HU/SB 10.8.50
50. VERS
- astv ity uktaḥ sa bhagavān
- vraje droṇo mahā-yaśāḥ
- jajñe nanda iti khyāto
- yaśodā sā dharābhavat
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
astu—amikor Brahmā azt mondta: „Jó, rendben van.”; iti uktaḥ—így, az ő utasítására; saḥ—ő (Droṇa); bhagavān—Kṛṣṇa örök apja (Bhagavān apja szintén Bhagavān); vraje—Vrajabhūmiban, Vṛndāvanában; droṇaḥ—Droṇa, a leghatalmasabb Vasu; mahā-yaśāḥ—a nagyon híres transzcendentalista; jajñe—megjelent; nandaḥ—Nanda Mahārājaként; iti—így; khyātaḥ—híres; yaśodā—Yaśodā anyaként; sā—ő; dharā—ugyanaz a Dharā; abhavat—megjelent.
FORDÍTÁS
„Igen, úgy legyen!” — mondta Brahmā, s a legszerencsésebb Droṇa, aki Bhagavānnal egyenlő, megjelent Vrajapurāban, Vṛndāvanában mint a rendkívüli hírnévnek örvendő Nanda Mahārāja, felesége, Dharā pedig Yaśodā anyaként szállt alá.
MAGYARÁZAT
Amikor Kṛṣṇa alászáll a Földre, látszólag szüksége van egy apára és anyára, ezért Droṇa és Dharā, örök apja és anyja már Kṛṣṇa előtt megjelentek itt Nanda Mahārājaként és Yaśodāként. Sutapāval és Pṛśnivel ellentétben ők nem végeztek szigorú vezekléseket és lemondásokat, hogy Kṛṣṇa apjává és anyjává válhassanak. Ez a különbség a nitya-siddha és a sādhana-siddha között.