HU/SB 10.9.8
8. VERS
- ulūkhalāṅghrer upari vyavasthitaṁ
- markāya kāmaṁ dadataṁ śici sthitam
- haiyaṅgavaṁ caurya-viśaṅkitekṣaṇaṁ
- nirīkṣya paścāt sutam āgamac chanaiḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
ulūkhala-aṅghreḥ—a mozsárnak, amiben fűszereket őröltek, s ami felfordítva állt; upari—a tetején; vyavasthitam—Kṛṣṇa ült; markāya—egy majomnak; kāmam—nagy elégedettségére; dadatam—osztogatta; śici sthitam—a vajas edényben, ami a mennyezetről lógott; haiyaṅgavam—vajat és más tejtermékeket; caurya-viśaṅkita—amiatt, hogy lopott, aggódva pillantgatott ide-oda; īkṣaṇam—akinek szemei; nirīkṣya—e tettek láttán; paścāt—hátulról; sutam—fiát; āgamat—elérte; śanaiḥ—nagyon lassan, óvatosan.
FORDÍTÁS
Kṛṣṇa egy lefelé fordított fűszerőrlő famozsáron ült, és abban lelte örömét, hogy tejtermékeket, joghurtot meg vajat osztogatott a majmoknak. Amiatt, hogy lopott, aggodalmasan pillantgatott körbe-körbe, attól tartva, hogy mamája esetleg meg fogja szidni. Amikor Yaśodā anya meglátta, hátulról nagyon óvatosan a közelébe ment.
MAGYARÁZAT
Yaśodā anya követte Kṛṣṇa vajas lábnyomait, s így a nyomára bukkant. Látta, hogy Kṛṣṇa vajat csen, s elmosolyodott. Időközben a varjak is besétáltak a szobába, majd félelmükben kirepültek. Így talált rá Yaśodā anya Kṛṣṇára, aki épp vajat lopott, s aggódva tekingetett ide-oda.