HU/SB 2.1.22
22. VERS
- rājovāca
- yathā sandhāryate brahman
- dhāraṇā yatra sammatā
- yādṛśī vā hared āśu
- puruṣasya mano-malam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
rājā uvāca—a szerencsés király így szólt; yathā—ahogy van; sandhāryate—a felfogás létrejött; brahman—ó, brāhmaṇa; dhāraṇā—felfogás; yatra—hol és hogyan; sammatā—összegezve; yādṛśī—ahogyan; vā—vagy; haret—kiszabadított; āśu—késlekedés nélkül; puruṣasya—egy személynek; manaḥ—az elméjének; malam—szennyeződések.
FORDÍTÁS
A szerencsés Parīkṣit király tovább kérdezett: Ó, brāhmaṇa! Kérlek, mondd el részletesen, hogyan és hol kell az elmét lefoglalni, s hogyan kell felfogását megszilárdítani, hogy megszabaduljunk szennyeződésétől!
MAGYARÁZAT
A feltételekhez kötött lélek minden problémáját alapvetően a szívében található tisztátalan dolgok okozzák. A feltételekhez kötött lelket az anyagi lét számtalanféle nyomorúsága veszi körül, de rettentő tudatlansága miatt képtelen megszüntetni a gondokat, amelyeknek oka az anyagi világban eltöltött hosszú börtönélet során a szívében felhalmozódott szenny. Feladata valójában az, hogy szolgálja a Legfelsőbb Úr akaratát, ám a szívében lévő szennyeződések miatt inkább saját maga kiagyalt vágyait szolgálja. Ahelyett hogy békességet adnának az elméjének, ezek a vágyak új problémákat szülnek, és így az ismétlődő születés és halál körforgásába kényszerítik. A gyümölcsöző tettek és az empirikus filozófia e szennyét csak a Legfelsőbb Úr társaságába kerülve lehet megszüntetni. Az Úr mindenható, ezért felfoghatatlan energiái révén bárkinek felkínálhatja társaságát. Így aztán azok, akik nem képesek hitüket az Abszolút személyes aspektusába vetni, lehetőséget kapnak arra, hogy társuljanak az Úr virāṭ-rūpájával, vagyis kozmikus, személytelen formájával. Az Úrnak ez a formája korlátlan energiáinak egyik megnyilvánulása. Mivel az energiaforrás és az energia azonosak, még a személytelen, kozmikus aspektus elfogadása is segít a feltételekhez kötött léleknek, hogy közvetetten társuljon az Úrral és így fokozatosan a személyes kapcsolat szintjére emelkedjen.
Parīkṣit Mahārāja már közvetlen kapcsolatban állt az Úr Śrī Kṛṣṇa személyes formájával, ezért nem volt szükséges arról kérdeznie Śukadeva Gosvāmīt, hogy hol és hogyan foglalja le az elméjét az Úr személytelen virāṭ-rūpájával. Mégis, hogy mások javát szolgálja, akik képtelenek az örökkévalóság, a tudás és a boldogság formájaként felfogni az Úr transzcendentális személyes aspektusát, arra kérte Śukadeva Gosvāmīt, hogy beszéljen részletesen erről a témáról. Az abhakták nem tudják elképzelni az Úr személyes formáját. Alábecsülik az Úr energiáit, és szegényes tudásuk következtében az Úr személyes formája — mint például Rāma vagy Kṛṣṇa — teljesen elfogadhatatlan számukra. A Bhagavad-gītāban (BG 9.11) Maga az Úr magyarázza el, hogy a tudatlan emberek kigúnyolják az Úr legfelsőbb személyiségét, s közönséges embernek vélik. Az ilyen emberek mit sem tudnak az Úr felfoghatatlan energiájáról. Felfoghatatlan energiája révén az Úr megjelenhet az emberi társadalomban vagy az élőlények bármilyen más társadalmában, és mégis ugyanaz a mindenható Úr marad, anélkül hogy transzcendentális helyzete a legcsekélyebb mértékben megváltozna. Az emberek érdekében tehát, akik képtelenek személyes, örök formájában elfogadni az Urat, Parīkṣit Mahārāja arról kérdezte Śukadeva Gosvāmīt, hogyan irányítsa kezdetben Rá az elméjét. A következő versekből megismerhetjük a Gosvāmī részletes válaszát.