HU/SB 2.2.18
18. VERS
- paraṁ padaṁ vaiṣṇavam āmananti tad
- yan neti netīty atad utsisṛkṣavaḥ
- visṛjya daurātmyam ananya-sauhṛdā
- hṛdopaguhyārha-padaṁ pade pade
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
param—a legfelsőbb; padam—helyzet; vaiṣṇavam—az Istenség Személyiségével kapcsolatban; āmananti—tudják; tat—az; yat—ami; na iti—nem ez; na iti—nem ez; iti—így; atat—istentelen; utsisṛkṣavaḥ—akik arra vágynak, hogy elkerüljék; visṛjya—teljesen feladni; daurātmyam—zavarodottság; ananya—abszolút; sauhṛdāḥ—jóakaratban; hṛdā upaguhya—a szívébe fogadva őket; arha—ami egyedül imádandó; padam—lótuszlábak; pade pade—minden pillanatban.
FORDÍTÁS
A transzcendentalisták szeretnének mindent elkerülni, aminek nincs köze Istenhez, mert ismerik azt a legfelsőbb helyzetet, amelyben minden kapcsolatban áll a Legfelsőbb Úrral, Viṣṇuval. Ezért hát egy tiszta bhakta, aki abszolút harmóniában él az Úrral, nem okoz zavart, hanem minden pillanatban imádja az Úr lótuszlábait, szívébe fogadva azokat.
MAGYARÁZAT
A Bhagavad-gītā többször említést tesz a mad-dhāmáról („az Én hajlékom”). Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Śrī Kṛṣṇa szerint ott létezik a korlátlan lelki ég, ahol a bolygókat Vaikuṇṭháknak, az Istenség Személyisége lakhelyének hívják. Abban a világban, amely messze-messze túl van az anyagi égen és annak hétszeres burkolatán, nincs szükség napra, holdra vagy elektromosságra a világításhoz, mert a bolygók önragyogóak, és sokkal ragyogóbbak, mint az anyagi világ napjai. Az Úr tiszta bhaktái abszolút egyetértésben élnek az Istenség Személyiségével, más szóval mindig úgy gondolnak az Úrra, mint az egyetlen barátra és jóakaróra, akiben bízhatnak. Nem törődnek egyetlen földi teremtménnyel, még Brahmāval, az univerzum urával sem. Egyedül ők azok, akik kétségtelenül a maguk valójában láthatják a Vaikuṇṭha bolygókat. Mivel tökéletesen a Legfelsőbb Úr irányítja őket, e tiszta bhakták nem okoznak semmiféle természetellenes zavart a transzcendentális megértés terén, mert idejüket nem vesztegetik arra, hogy arról beszélgessenek, mi Brahman és mi nem Brahman, azaz mi māyā. Nem hiszik tévesen azt magukról, hogy egyek az Úrral, és nem is érvelnek azzal, hogy az Úr nem létezik függetlenül, hogy egyáltalán nincs is Isten, hogy az élőlények maguk Isten, vagy hogy amikor Isten megtestesül, anyagi testet ölt. Nem érdeklik őket a különféle zavaros, spekulatív elméletek, amelyek valójában csak megannyi akadályt jelentenek a transzcendentális megértés útján. Az imperszonalistákon vagy abhaktákon kívül vannak mások is, akik az Úr bhaktáinak adják ki magukat, de szívükben a felszabadulás, a személytelen Brahmannal való eggyé válás gondolatát dédelgetik. Nyilvános becstelenségükkel helytelenül saját módszereket agyalnak ki az odaadó szolgálat végzésére, és félrevezetik mindazokat, akik ostobák vagy épp oly becstelenek, mint ők. Viśvanātha Cakravartī szerint ezek az abhakták és erkölcstelen emberek durātmāk, csalók, akik mahātmāknak, nagy lelkeknek mutatják magukat. Az ilyen abhaktákat vagy romlott erkölcsű embereket Śukadeva Gosvāmī még véletlenül sem sorolja a transzcendentalisták közé.
A Vaikuṇṭha bolygók tehát valóban a paraṁ padamnak nevezett legfelsőbb lakhelyek. A személytelen brahmajyotit szintén paraṁ padamnak hívják, mert nem más, mint a Vaikuṇṭha bolygók sugárzása, ahogyan a napsugarak sem mások, mint a nap sugárzása. A Bhagavad-gītā (BG 14.27) világosan leírja, hogy a személytelen brahmajyoti alapja az Úr személye, és mivel minden közvetlenül és közvetve a brahmajyotin nyugszik, minden az Úrtól származik, minden Rajta nyugszik, s a megsemmisülés után minden egyedül az Úrba olvad vissza. Semmi sem független tehát Tőle. Az Úr tiszta bhaktája többé nem vesztegeti értékes idejét azzal, hogy megkülönböztetést tesz a Brahman és a nem-Brahman között, mert tökéletesen jól tudja, hogy az Úr Parabrahman mindent áthat Brahman-energiája révén. A bhakta ezért mindenre az Úr tulajdonaként néz. Mindent megpróbál az Ő szolgálatába állítani, s nem kelt zavart, nem uralkodik jogtalanul az Úr teremtésén. Olyannyira őszinte, hogy teljesen átadja magát az Úr transzcendentális szerető szolgálatának, s minden mást is az Úr szolgálatába állít. Mindenben az Urat látja és mindent az Úrban lát. A durātmā, vagyis a tisztességtelen csaló okozta zavar oka az, hogy azt állítja: az Úr transzcendentális formája anyagi.