HU/SB 2.4.5
5. VERS
- rājovāca
- samīcīnaṁ vaco brahman
- sarva-jñasya tavānagha
- tamo viśīryate mahyaṁ
- hareḥ kathayataḥ kathām
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
rājā uvāca—a király mondta; samīcīnam—tökéletesen helyes; vacaḥ—szavak; brahman—ó, bölcs brāhmaṇa; sarva-jñasya—aki mindent tud; tava—tiéd; anagha—szennyeződés nélkül; tamaḥ—a tudatlanság sötétsége; viśīryate—fokozatosan eltűnik; mahyam—nekem; hareḥ—az Úrról; kathayataḥ—ahogy beszélsz; kathām—témák.
FORDÍTÁS
Parīkṣit Mahārāja így szólt: Ó, bölcs brāhmaṇa! Mindent tudsz, hiszen mentes vagy az anyagi szennyeződésektől, ezért minden, amit elmondtál nekem, tökéletesen helyes. Szavaid lassanként eloszlatják tudatlanságom sötétségét, mert az Úrról beszélsz.
MAGYARÁZAT
Parīkṣit Mahārāja személyes tapasztalatáról olvashatunk e versben, amely kijelenti, hogy az Úrról szóló transzcendentális elbeszélések úgy hatnak, mint az injekció, ha egy őszinte bhakta kapja attól, aki tökéletesen mentes az anyagi érintettség okozta szennyeződéstől. Ha tehát a Śrīmad-Bhāgavatam üzenetét olyanok adják át, akik hivatásból olvassák fel azt, hallgatóik pedig a karma-kāṇḍīya hívei, sohasem hat olyan csodálatosan, mint ahogyan a vers említi. Az Úr üzenetének odaadó hallgatása egészen más, mint amikor közönséges témákról hallunk, ezért hatását az őszinte hallgató érezni fogja: tapasztalja majd, hogy tudatlansága fokozatosan szertefoszlik.
- yasya deve parā bhaktir
- yathā deve tathā gurau
- tasyaite kathitā hy arthāḥ
- prakāśante mahātmanaḥ
- (Śvetāśvatara Upaniṣad 6.23)
Amikor az éhes ember végre enni kap, éhsége csillapodik, s ezzel együtt az evésben is örömét leli. Nem kell megkérdeznie, kapott-e enni vagy sem. A Śrīmad-Bhāgavatam hallgatásának tűzpróbája az, hogy az ember valódi megvilágosodást nyer-e általa vagy sem.