HU/SB 2.5.32


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


32. VERS

yadaite ’saṅgatā bhāvā
bhūtendriya-mano-guṇāḥ
yadāyatana-nirmāṇe
na śekur brahma-vittama


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yadā—ameddig; ete—mindezek; asaṅgatāḥ—anélkül hogy összegyűlnének; bhāvāḥ—ilyen helyzetben maradt; bhūta—elemek; indriya—érzékek; manaḥ—elme; guṇāḥ—a természet kötőerői; yadā—addig; āyatana—a test; nirmāṇe—kialakulva; na śekuḥ—lehetetlen volt; brahma-vit-tama—ó, Nārada, a transzcendentális tudás legjobb ismerője.


FORDÍTÁS

Ó, Nārada, legkiválóbb transzcendentalista! A test nem ölthet formát mindaddig, amíg e megteremtett alkotórészek, vagyis az elemek, az érzékek, az elme és a természet kötőerői nincsenek együtt jelen.


MAGYARÁZAT

Az élőlények eltérő felépítésű testei pontosan olyanok, mint a különféle autótípusok, amelyeket különböző motoralkatrészekből állítanak össze. Amikor készen áll az autó, a vezető beülhet az autóba és kedvére vezetheti. Ezt a Bhagavad-gītā (BG 18.61) szintén megerősíti: az élőlény olyan, mintha a test gépén ülne, a test autója pedig az anyagi természet irányításával halad, ahogyan a vagonok mozognak a mozdonyvezető irányításával. Az élőlények nem a testek    —    függetlenek a testi autóktól. Ám a csekély intelligenciájú anyagi tudós nem tudja megérteni a folyamatot, ahogyan a test a részekből    —    az érzékekből, az elméből és az anyagi kötőerők minőségeiből    —    összeáll. Minden élőlény egy lelki szikra, a Legfelsőbb Lény szerves része, s az Úr kegyéből, mivel az Atya kegyes a fiaihoz, az egyéni élőlények kapnak egy kevés szabadságot, hogy az anyagi természet feletti uralkodási vágyuk szerint cselekedhessenek. Ahogy az apa játékokat ad a síró gyermek kezébe, hogy elégedetté tegye, az egész anyagi teremtés az Úr akaratából válik valóra, hogy lehetővé tegye a megzavart élőlényeknek, hogy vágyuk szerint uralkodjanak a dolgokon, noha az Úr megbízottjának irányítása alatt állnak. Az élőlények pontosan olyanok, mint a kisgyerekek, akik az anyagi téren játszanak az Úr szolgálója (a természet) felügyelete alatt. Úgy fogadják el māyāt, a szolgálót, mintha ő lenne minden, s így a Legfelsőbb Urat helytelenül nőneműnek vélik (Durgā istennőnek stb.). Az ostoba, gyerekes materialisták nem képesek továbblépni a szolgáló, az anyagi természet megértésén, de az Úr intelligens, felnőtt fiai jól tudják, hogy az anyagi természet minden működését az Úr irányítja, ahogyan a szolgáló is gazdájának, az éretlen gyermekek apjának felügyelete alatt áll.

A test részei    —    például az érzékszervek    —    a mahat-tattvából jönnek létre, s amikor az Úr akaratából mind együtt vannak, akkor létrejön az anyagi test, s az élőlény használhatja azt további tetteihez. Mindezt a következő versek magyarázzák el.