HU/SB 2.6.13-16
13-16. VERSEK
- ahaṁ bhavān bhavaś caiva
- ta ime munayo ’grajāḥ
- surāsura-narā nāgāḥ
- khagā mṛga-sarīsṛpāḥ
- gandharvāpsaraso yakṣā
- rakṣo-bhūta-gaṇoragāḥ
- paśavaḥ pitaraḥ siddhā
- vidyādhrāś cāraṇā drumāḥ
- anye ca vividhā jīvā
- jala-sthala-nabhaukasaḥ
- graharkṣa-ketavas tārās
- taḍitaḥ stanayitnavaḥ
- sarvaṁ puruṣa evedaṁ
- bhūtaṁ bhavyaṁ bhavac ca yat
- tenedam āvṛtaṁ viśvaṁ
- vitastim adhitiṣṭhati
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
aham—én; bhavān—te; bhavaḥ—az Úr Śiva; ca—szintén; eva—bizonyára; te—ők; ime—mind; munayaḥ—a nagy bölcsek; agra-jāḥ—előtted születtek; sura—a félistenek; asura—a démonok; narāḥ—az emberi lények; nāgāḥ—a Nāga bolygó lakói; khagāḥ—madarak; mṛga—vadállatok; sarīsṛpāḥ—hüllők; gandharva-apsarasaḥ, yakṣāḥ, rakṣaḥ-bhūta-gaṇa-uragāḥ, paśavaḥ, pitaraḥ, siddhāḥ, vidyādhrāḥ, cāraṇāḥ—a különféle bolygók lakói; drumāḥ—a növények birodalma; anye—sok másik; ca—szintén; vividhāḥ—különböző fajta; jīvāḥ—élőlények; jala—víz; sthala—szárazföld; nabha-okasaḥ—az ég lakói, vagyis a madarak; graha—aszteroidák; ṛkṣa—a rendkívüli hatású bolygók; ketavaḥ—az üstökösök; tārāḥ—a világító égitestek; taḍitaḥ—a villámlás; stanayitnavaḥ—égzengés; sarvam—minden; puruṣaḥ—az Istenség Személyisége; eva idam—bizonyára mindezek; bhūtam—minden, ami a múltban teremtve volt; bhavyam—minden, ami teremtve lesz; bhavat—minden, ami most létrejön; ca—is; yat—bármi; tena idam—egyedül Általa; āvṛtam—befedett; viśvam—az univerzumot beleértve; vitastim—fél könyök; adhitiṣṭhati—helyezkedik el.
FORDÍTÁS
Tőlem [Brahmātól] kezdve egészen hozzád és Bhaváig [Śiváig] minden nagy szentet, akik előtted születtek, a félisteneket, a démonokat, a Nāgákat, az emberi lényeket, a madarakat, a vadállatokat, a hüllőket stb., az univerzumok összes érzékelhető megnyilvánulását, vagyis a bolygókat, a csillagokat, az aszteroidákat, a világító égitesteket, a villámlást, a mennydörgést és a különféle bolygórendszerek lakóit, azaz a gandharvákat, az apsarākat, a yakṣákat, a rakṣákat, a bhūtagaṇákat, az uragákat, a paśukat, a pitākat, a siddhákat, a vidyādharákat, a cāraṇákat és az élőlények minden fajtáját, beleértve a madarakat, a vadállatokat, a fákat és minden létezőt, az Úr kozmikus formája fedi be örökké, a múltban, a jelenben és a jövőben, noha Ő transzcendentális mindegyikükhöz képest, és örökké létezik egy olyan formában, amelynek nagysága nem haladja meg a kilenc hüvelyket.
MAGYARÁZAT
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége részleges képviselője, a Felsőlélek által — aki nem nagyobb kilenc hüvelyknél —, energiája segítségével felveszi a kozmikus formát. Ez a kozmikus forma tartalmaz minden szerves és szervetlen anyagból álló megnyilvánulást. A különféle megnyilvánult univerzumok tehát nem különböznek az Úrtól, ahogyan a különféle formájú és alakú arany ékszerek sem különböznek az eredeti aranytömbtől. Más szóval az Úr a Legfelsőbb Személy, aki mindent irányít a teremtésen belül, és mégis a legfelsőbb különálló azonosság marad, s különbözik minden megnyilvánult anyagi teremtéstől. A Bhagavad-gītā (BG 9.4-5) ezért Yogeśvarának nevezi Őt. Minden az Úr Śrī Kṛṣṇa energiáján nyugszik, Ő mégis különbözik minden ilyen azonosságtól, s transzcendentális hozzájuk képest. A Ṛg mantra védikus Puruṣa-sūktája szintén megerősíti ezt. E filozófiai igazságot az egyidejű egységről és különbözőségről, melyet acintya-bhedābheda-tattvának neveznek, az Úr Caitanya Mahāprabhu terjesztette el. Brahmā, Nārada és a többiek mind egyek a Legfelsőbb Úrral, ugyanakkor különböznek is Tőle. Mindannyian egyek vagyunk Vele, ahogyan az aranyékszerek is minőségileg egyek az aranytömbbel, ám egy-egy aranyékszer mennyiségben sosem lehet egyenlő az aranytömbbel. Az aranytömb sosem merül ki, még ha számtalan ékszer készül a tömbből, akkor sem, mert pūrṇam, teljes. Még ha pūrṇamot veszünk is el a pūrṇamból, a legfelsőbb pūrṇam akkor is ugyanaz a pūrṇam marad. Ez a tény azonban jelenlegi tökéletlen érzékeink számára felfoghatatlan. Az Úr Caitanya ezért acintyaként (felfoghatatlanként) határozta meg filozófiájának ezt az elméletét, és ahogy azt a Bhagavad-gītā és a Bhāgavatam megerősíti, az Úr Caitanya acintya-bhedābheda-tattva elmélete az Abszolút Igazság tökéletes filozófiája.