HU/SB 2.6.46
46. VERS
- prādhānyato yān ṛṣa āmananti
- līlāvatārān puruṣasya bhūmnaḥ
- āpīyatāṁ karṇa-kaṣāya-śoṣān
- anukramiṣye ta imān supeśān
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
prādhānyataḥ—főképp; yān—mindazok; ṛṣe—ó, Nārada; āmananti—imádat; līlā—kedvtelések; avatārān—inkarnációk; puruṣasya—az Istenség Személyiségének; bhūmnaḥ—a Legfelsőbb; āpīyatām—hogy megízlelhesd; karṇa—fülek; kaṣāya—szennyeződés; śoṣān—ami elpárologtat; anukramiṣye—sorra elmondom; te—ők; imān—ahogy a szívemben vannak; su-peśān—mind kellemes hallani.
FORDÍTÁS
Ó, Nārada! Most felsorolom az Úr transzcendentális inkarnációit, akiket līlā-avatāráknak neveznek. Cselekedeteik hallatán a fülben összegyűlt minden szennyeződésnek nyoma vész. E kedvteléseket öröm hallgatni, s végtelen elégedettséget nyújtanak, ezért örökre szívembe zártam őket.
MAGYARÁZAT
Ahogy azt a Śrīmad-Bhāgavatam elején olvashatjuk (SB 1.5.8), az ember nem elégedhet meg teljesen azzal, amit hall, amíg lehetőséget nem kap arra, hogy az Úr transzcendentális cselekedeteiről halljon. Brahmājī ezért szintén kihangsúlyozza ebben a versben, mennyire fontosak az Úr transzcendentális kedvteléseiről szóló elbeszélések, melyek azt mondják el, hogyan szállt alá és hogyan nyilvánult meg az Úr itt, az anyagi világban. Minden ember szeret kellemes történeteket hallgatni, s így szinte mindannyian a híreket és tudósításokat hallgatjuk, amelyeket a rádió közvetít. Gondot csupán az jelent, hogy az efféle hírek meghallgatása senkit sem tesz elégedetté. Az elégedetlenségnek az az oka, hogy mindaz, amit hallunk, nem az élő lélek legbensőbb régiójához szól. Ezt a transzcendentális írást Śrīla Vyāsadeva főként azért alkotta meg Śrī Nārada Muni tanácsát megfogadva, hogy a legnagyobb elégedettséget nyújtsa az embereknek az Úr kedvteléseinek elbeszélésével. Az Úr cselekedeteit alapvetően két csoportba sorolhatjuk. Az egyik csoportba azok a tettei tartoznak, amelyek az anyagi teremtő erő e világi megnyilvánulásaival kapcsolatosak, a másik csoportot pedig a különféle inkarnációk formájában az időnek és a helynek megfelelően végzett kedvtelések alkotják. Az Úrnak számtalan inkarnációja van — akárcsak a folyó hullámai, amelyek szünet nélkül a partra vetődnek és visszahúzódnak. A csekély értelemmel megáldott emberek az Úrnak az anyagi világban megnyilvánuló teremtő energiájához vonzódnak, s mivel kapcsolatuk az Úrral megszakadt, tudományos kutatás címszó alatt megannyi teremtéselmélettel állnak elő. Az Úr bhaktái azonban jól tudják, hogy a teremtő erők az Úr anyagi energiájának működése révén cselekszenek, ezért őket jobban érdeklik az Úr transzcendentális cselekedetei, amelyeket az anyagi világba alászállva mutat be. A Śrīmad-Bhāgavatam az Úr kedvteléseit meséli el, s akik szeretik hallgatni a Śrīmad-Bhāgavatamot, megtisztíthatják szívüket a rárakódott anyagi szennyeződéstől. Tengernyi könyv és más kiadvány kapható manapság, amelyek csak szennyes dolgokról írnak, ám aki a Śrīmad-Bhāgavatamhoz vonzódik, az elveszti érdeklődését az efféle írások iránt. Śrī Brahmājī most fel akarja sorolni az Úr legfőbb inkarnációit, hogy Nārada megízlelhesse történeteik transzcendentális nektárját.
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad-Bhāgavatam Második Énekének hatodik fejezetéhez, melynek címe: „A Puruṣa-sūkta megerősítése”.