HU/SB 2.7.12
12. VERS
- matsyo yugānta-samaye manunopalabdhaḥ
- kṣoṇīmayo nikhila-jīva-nikāya-ketaḥ
- visraṁsitān uru-bhaye salile mukhān me
- ādāya tatra vijahāra ha veda-mārgān
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
matsyaḥ—a hal-inkarnáció; yuga-anta—a korszak végén; samaye—idején; manunā—a leendő Vaivasvata Manu; upalabdhaḥ—látható; kṣoṇīmayaḥ—a földi bolygókig; nikhila—mind; jīva—élőlények; nikāya-ketaḥ—menedék; visraṁsitān—kiáradt belőle; uru—hatalmas; bhaye—félelemből; salile—a vízben; mukhāt—a szájból; me—enyém; ādāya—megfogva; tatra—ott; vijahāra—élvezett; ha—bizonyára; veda-mārgān—minden Véda.
FORDÍTÁS
Satyavrata, a korszak végén megjelenő Vaivasvata Manu látni fogja, hogy az Úr hal-inkarnációja menedéket nyújt az élőlények minden fajtájának, a földi bolygókon élőknek is. A korszak végén a vízözön félelemmel tölt majd el engem [Brahmāt], s ezért számon keresztül a Védák megnyilvánulnak. Az Úr kedvét leli majd a vízözönben, s megvédelmezi a Védákat.
MAGYARÁZAT
Brahmā egy napja alatt tizennégy Manu van, s minden Manu életének végén vízözön pusztít el mindent, egészen a földi bolygók magasságáig. A hatalmas vízözön láttán még Brahmān is úrrá lesz a félelem. A soron következő Vaivasvata Manu uralkodása kezdetekor egy ilyen pusztulásnak lesz majd szemtanúja. Sok egyéb esemény is történik majd, például a híres Śaṅkhāsura megölése. Mindezt Brahmājī eddigi tapasztalatai alapján tudja megjövendölni. Ő tudta, hogy e félelmetes, pusztító vízözön során a Védák kijönnek majd a száján, de az Úr hal-inkarnációja az összes élőlénnyel, a félistenekkel, az állatokkal, az emberekkel és a nagy bölcsekkel együtt a Védákat is meg fogja menteni.