HU/SB 2.7.8
8. VERS
- viddhaḥ sapatny-udita-patribhir anti rājño
- bālo ’pi sann upagatas tapase vanāni
- tasmā adād dhruva-gatiṁ gṛṇate prasanno
- divyāḥ stuvanti munayo yad upary-adhastāt
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
viddhaḥ—megsértette; sapatni—a második feleség; udita—kimondta; patribhiḥ—éles szavakkal; anti—éppen előtte; rājñaḥ—a királynak; bālaḥ—fiú; api—bár; san—így; upagataḥ—kezdett; tapase—szigorú lemondások; vanāni—egy nagy erdőben; tasmai—ezért; adāt—jutalmul adta; dhruva-gatim—a Dhruva bolygóhoz vezető út; gṛṇate—mivel imádkozott érte; prasannaḥ—elégedetten; divyāḥ—a felsőbb bolygók lakói; stuvanti—imádkoznak; munayaḥ—nagy bölcsek; yat—ezek után; upari—fel; adhastāt—le.
FORDÍTÁS
A király második felesége a király jelenlétében éles szavakkal szólt Dhruva herceghez, és szavai megsértették őt. Noha gyermek volt, az erdőbe vonult és komoly vezeklésbe kezdett. Az Úr elégedett volt a kisfiú imájával, s jutalmul neki adta a Dhruva bolygót, melyet az alsó és felső világok nagy bölcsei imádnak.
MAGYARÁZAT
Ötéves korában egyszer Dhruva herceg, az Úr nagy bhaktája, Uttānapāda Mahārāja fia az apja ölében ült. Nevelőanyja rossz szemmel nézte, hogy a király kényezteti mostohafiát, ezért lerántotta a kisfiút apja öléből, mondván, hogy nem ülhet a király ölében, mert nem az ő méhéből született. Dhruvát mostohája ezzel nagyon megbántotta. Ráadásul apja sem védte meg, mert túlságosan ragaszkodott második feleségéhez. Dhruva herceg az édesanyjához futott panaszkodni, de ő sem tudott segíteni, csak sírva fakadt. Így aztán Dhruva megkérdezte tőle, hogyan ülhetne egyszer apjának királyi trónusára. A szegény királynő azt felelte, hogy egyedül az Úr tud segíteni rajta. A fiú tudni akarta, hol találhatja Őt meg, s a királynő elmondta neki, hogy úgy hallotta, a nagy bölcsek a sűrű erdőbe mennek, hogy megpillantsák. A kis herceg úgy határozott, hogy az erdőbe indul, és célja elérése érdekében komoly lemondásoknak veti alá magát.
Dhruva herceg szigorú lemondásokat végzett, követve lelki tanítómestere, Śrī Nārada Muni utasításait, akit az Istenség Személyisége kimondottan ezért küldött. Nārada felavatta Dhruva herceget, hogy ismételje a tizennyolc hangból álló himnuszt, az oṁ namo bhagavate vāsudevāya mantrát. Az Úr Vāsudeva Pṛśnigarbhaként, az Istenség Személyiségének négykarú formájában szállt alá, s a hercegnek jutalmul egy különleges bolygót ajándékozott, amely a hét csillag fölött található. Dhruva herceg, mivel vezeklése sikerrel járt, szemtől szemben megpillanthatta az Urat. Boldog volt, mert minden kívánsága teljesült.
Dhruva Mahārāja egy olyan Vaikuṇṭha bolygót kapott ajándékba, amely a Legfelsőbb Úr, Vāsudeva akaratából az anyagi világban kapott helyet. Ez a bolygó annak ellenére, hogy az anyagi világban van, nem semmisül meg a pusztuláskor, hanem szilárdan a helyén marad. És mivel ez egy olyan Vaikuṇṭha bolygó, amely sohasem pusztul el, a Dhruva bolygó alatti hét csillag, valamint más bolygók, még a fölötte található égitestek lakói is mind imádják. Maharṣi Bhṛgu bolygóját a Dhruva bolygó felett találjuk.
Az Úr azért jelent meg Pṛśnigarbha alakjában, hogy örömet okozzon tiszta bhaktájának. Dhruva hercegnek nem kellett mást tennie a tökéletesség eléréséhez, csupán ismételnie kellett az említett mantrát, miután egy másik tiszta bhakta, Nārada felavatta. Aki komoly, az elérheti a legfőbb tökéletességet, találkozhat az Úrral és célhoz érhet csupán annak köszönhetően, hogy egy tiszta bhakta vezeti őt, aki magától megjelenik, amikor valaki komolyan elhatározza, hogy mindenáron találkozni akar a Legfelsőbb Úrral.
Dhruva herceg tetteiről a Śrīmad-Bhāgavatam Negyedik Énekében olvashatunk részletes leírást.