HU/SB 3.10.17
17. VERS
- vaikāriko deva-sargaḥ
- pañcamo yan-mayaṁ manaḥ
- ṣaṣṭhas tu tamasaḥ sargo
- yas tv abuddhi-kṛtaḥ prabhoḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
vaikārikaḥ–a jóság kötőerejének kölcsönhatása; deva–a félistenek vagy irányító istenségek; sargaḥ–teremtés; pañcamaḥ–ötödik; yat–ami; mayam–összessége; manaḥ–elme; ṣaṣṭhaḥ–hatodik; tu–de; tamasaḥ–a sötétségnek; sargaḥ–teremtés; yaḥ–ami; tu–kiegészítő; abuddhi-kṛtaḥ–ostobává tett; prabhoḥ–a mesternek.
FORDÍTÁS
Az ötödik teremtésben a jóság kötőerejének hatására – amelynek összessége az elme – létrejönnek az irányító istenségek. A hatodik teremtés az élőlény tudatlan sötétségét hozza létre, ami miatt a mester ostobaként cselekszik.
MAGYARÁZAT
A felsőbb bolygókon a félisteneket deváknak nevezik, mert mindannyian az Úr Viṣṇu bhaktái. Viṣṇu-bhaktaḥ smṛto daiva āsuras tad-viparyayaḥ: az Úr Viṣṇu bhaktái mind devák, azaz félistenek, mindenki más pedig asura. Ez a devák és az asurák szerinti felosztás. A devák az anyagi természet jóság kötőerejének hatása alatt állnak, míg az asurák a szenvedély vagy a tudatlanság kötőerejében vannak. A félistenek vagy irányító istenségek feladata az anyagi világ szerteágazó működésének részlegenkénti vezetése. Az egyik érzékszervünket, a szemet a fény irányítja, a fényt a napsugarak szórják szét, s azok irányító istensége a nap. Az elmét ugyanígy a hold irányítja, s az összes többi érzék, mind a cselekvő, mind a tudásszerző érzékek is a különféle félistenek irányításával működnek. A félistenek az Úr segédei az anyagi világ irányításában.
A félistenek megteremtése után minden élőlényt a tudatlanság sötétsége takar be. Az anyagi világban minden egyes élőlényt feltételekhez köt az a gondolkodásmód, hogy uralkodni akar az anyagi természet forrásai felett. Bár az élőlény az anyagi világ ura, a tudatlanság feltételekhez köti azon hamis elképzelés miatt, hogy az anyagi dolgok az ő tulajdonában vannak.
Az Úr avidyā nevű energiája a feltételekhez kötött lelkeket megtévesztő tényező. Az anyagi természetet avidyānak, vagyis tudatlanságnak nevezik, de az Úr bhaktáinak, akik tiszta odaadó szolgálatot végeznek, ez az energia vidyāvá, tiszta tudássá válik. Ezt a Bhagavad-gītā is megerősíti. Az Úr energiája mahā-māyāból yoga-māyāvá alakul, és a tiszta bhakták előtt valódi formájában jelenik meg. Az anyagi természet tehát láthatóan három fázisban működik: az anyagi világ teremtő elveként, tudatlanságként és tudásként. Ahogyan azt az előző versből megtudhattuk, a negyedik teremtésben a tudás képessége is létrejön. A feltételekhez kötött lelkek eredetileg nem ostobák, de az anyagi természet avidyā funkciójának hatására ostobákká válnak, s így képtelenek a tudást a megfelelő területen használni.
A sötétség befolyása miatt a feltételekhez kötött lélek megfeledkezik kapcsolatáról a Legfelsőbb Úrral, és eltölti őt a ragaszkodás, a gyűlölet, a büszkeség, a tudatlanság és a hamis azonosítás – az ötféle illúzió, amely az anyagi kötöttséget okozza.