HU/SB 3.11.38


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


38. VERS

kālo ’yaṁ dvi-parārdhākhyo
nimeṣa upacaryate
avyākṛtasyānantasya
hy anāder jagad-ātmanaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

kālaḥ–örök idő; ayam–ez (ahogy azt Brahmā életének hosszával mérik); dvi-parārdha-ākhyaḥ–Brahmā életének két felével mérve; nimeṣaḥ–egy másodpercnél kevesebb; upacaryate–így megmért; avyākṛtasya–annak, aki változatlan; anantasya–a korlátlannak; hi–bizonyára; anādeḥ–a kezdet nélkülinek; jagat-ātmanaḥ–az univerzum lelkének.


FORDÍTÁS

Brahmā életének két szakasza, amelyekről az előzőekben beszéltünk, a számítások szerint egy nimeṣának felel meg [ami kevesebb, mint egy másodperc] az Istenség Legfelsőbb Személyisége számára, aki változatlan, korlátlan, s aki az univerzum minden okának oka.


MAGYARÁZAT

A nagy bölcs, Maitreya figyelemre méltó leírást adott a különféle dimenziókban érvényes időkről, az atomtól kezdve Brahmā életének hosszáig. Most a korlátlan Istenség Személyisége időszámításáról próbál képet adni. Brahmā életét egy egységnek számítva utal az Úr végtelen idejére. Az Ő időszámítása alapján Brahmā teljes életének hossza egy másodpercnél is kevesebb. A Brahma-saṁhitā (5.48) ezt a következőképpen tárja elénk:

yasyaika-niśvasita-kālam athāvalambya
jīvanti loma-vilajā jagad-aṇḍa-nāthāḥ
viṣṇur mahān sa iha yasya kalā-viśeṣo
govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi

„Govindát imádom, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, minden ok okát, akinek teljes része Mahā-Viṣṇu. A számtalan univerzum irányítói [a Brahmāk] az Ő egyetlen lélegzete alatt eltelt időnél keresnek menedéket    –    ennyi az életük.” Az imperszonalisták nem hisznek az Úr formájában, és így nem hisznek abban sem, hogy az Úr alszik. Elképzelésükre csekélyke ismereteik alapján tettek szert    –    mindent az ember képességei szerint számítanak. Azt gondolják, hogy a Legfelsőbb léte épp az aktív emberi lét ellentéte: mivel az emberi lénynek vannak érzékei, a Legfelsőbb nem rendelkezhet érzékfelfogással; mivel az emberi lénynek van formája, a Legfelsőbbnek forma nélkülinek kell lennie; s mivel az emberi lény alszik, a Legfelsőbb nem teheti ugyanezt. A Śrīmad-Bhāgavatam azonban nem ért egyet ezekkel az imperszonalistákkal. Egyértelműen kijelenti, hogy a Legfelsőbb Úr yoga-nidrāban alszik, ahogyan arról korábban már szó esett. Ha pedig alszik, akkor természetesen lélegeznie is kell, s a Brahma-saṁhitā megerősíti, hogy lélegzetvételének ideje alatt számtalan Brahmā születik és hal meg.

A Śrīmad-Bhāgavatam és a Brahma-saṁhitā véleménye teljes mértékben egyezik. Az örök idő sohasem áll meg Brahmā életének végén. Folytatódik tovább, ám arra nem képes, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége fölött hatalmat gyakoroljon, mert az Úr az idő ura. A lelki világban kétségtelenül van idő, de nincs uralma a cselekedetek fölött. Az idő korlátlan, akárcsak a lelki világ, hiszen ott minden az abszolút síkon létezik.