HU/SB 3.12.34
34. VERS
- kadācid dhyāyataḥ sraṣṭur
- vedā āsaṁś catur-mukhāt
- kathaṁ srakṣyāmy ahaṁ lokān
- samavetān yathā purā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kadācit–egyszer; dhyāyataḥ–miközben elmélkedett; sraṣṭuḥ–Brahmānak; vedāḥ–a védikus irodalom; āsan–megnyilvánult; catuḥ-mukhāt–a négy szájból; katham srakṣyāmi–hogyan fogok teremteni; aham–magam; lokān–mindezek a világok; samavetān–összegyűltek; yathā–ahogy voltak; purā–a múltban.
FORDÍTÁS
Egyszer, amikor Brahmā azon elmélkedett, hogyan teremtse meg a világokat úgy, ahogyan azok az elmúlt korszakban voltak, négy szájából megnyilvánult a négy Véda, minden tudás tárháza.
MAGYARÁZAT
Ahogy a tűz képes mindent felemészteni anélkül, hogy beszennyeződne, az Úr kegyéből Brahmā nagyságának tüze is felemésztette bűnös vágyát, hogy leányával szexuális kapcsolatba kerüljön. A Védák, minden tudás forrásai, először Brahmā előtt tárultak fel, az Istenség Legfelsőbb Személyisége kegyéből, miközben Brahmā az anyagi világ újrateremtésén gondolkodott. Brahmā annak köszönheti hatalmát, hogy odaadó szolgálatot végez az Úrnak, s az Úr mindig kész arra, hogy megbocsásson bhaktájának, ha az véletlenül letér az odaadó szolgálat nemes ösvényéről. A Śrīmad-Bhāgavatam (SB 11.5.42) ezt a következőképpen erősíti meg:
- sva-pāda-mūlaṁ bhajataḥ priyasya
- tyaktvānya-bhāvasya hariḥ pareśaḥ
- vikarma yac cotpatitaṁ kathañ-cid
- dhunoti sarvaṁ hṛdi sannviṣṭaḥ
„Aki minden idejében az Úr transzcendentális szerető szolgálatát végzi az Ő lótuszlábánál, az nagyon kedves az Istenség Személyiségének, Harinak. Az Úr, aki a bhakta szívében lakozik, megbocsát minden bűnt, amit az véletlenül elkövet.” Senki sem várta volna, hogy egy olyan kiváló személyiség, mint Brahmā, valaha is arra gondol, hogy a leányával szexuális kapcsolatba kerüljön. Brahmā esete csupán figyelmeztet bennünket arra, hogy az anyagi természet ereje olyan hatalmas, hogy bárkire, még Brahmāra is hatással lehet. Brahmā az Úr kegyéből egy csekélyke büntetéssel megúszta, s nem vesztette el tekintélyét, ami a nagy Brahmāt megilleti.