HU/SB 3.12.48
48. VERS
- śabda-brahmātmanas tasya
- vyaktāvyaktātmanaḥ paraḥ
- brahmāvabhāti vitato
- nānā-śakty-upabṛṁhitaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śabda-brahma–transzcendentális hang; ātmanaḥ–a Legfelsőbb Úrnak; tasya–Övé; vyakta–megnyilvánult; avyakta-ātmanaḥ–a megnyilvánulatlannak; paraḥ–transzcendentális; brahmā–az Abszolút; avabhāti–teljesen megnyilvánult; vitataḥ–szétosztva; nānā–sokféle; śakti–energiák; upabṛṁhitaḥ–felruházva.
FORDÍTÁS
Brahmā maga az Istenség Legfelsőbb Személyiségét képviseli a transzcendentális hang forrásaként, ezért a megnyilvánult és a megnyilvánulatlan fogalma fölött áll. Ő az Abszolút Igazság teljes formája, aki számtalan energiával van felhatalmazva.
MAGYARÁZAT
Brahmāé az univerzumban a legnagyobb felelősséggel járó tisztség, amelyre az univerzum legtökéletesebb személyisége kap megbízatást. Néha, amikor egyetlen élőlény sem alkalmas e poszt betöltésére, magának az Istenség Legfelsőbb Személyiségének kell Brahmāként megjelennie. Az anyagi világban Brahmā az Istenség Legfelsőbb Személyiségének teljes jogú képviselője, és tőle származik a transzcendentális hang, a praṇava. Sokféle energiával van felhatalmazva, amelyekből a félistenek – például Indra, Candra és Varuṇa – nyilvánulnak meg. Lelki érdemeit annak ellenére sem szabad alábecsülnünk, hogy egy olyan hajlamát ismertük meg, hogy saját lányával vágyott nemi élvezetre. Ennek megvan a maga oka, s nem szabad őt úgy elítélnünk, mint egy közönséges élőlényt.