HU/SB 3.13.30
30. VERS
- khuraiḥ kṣuraprair darayaṁs tad āpa
- utpāra-pāraṁ tri-parū rasāyām
- dadarśa gāṁ tatra suṣupsur agre
- yāṁ jīva-dhānīṁ svayam abhyadhatta
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
khuraiḥ–a paták által; kṣurapraiḥ–egy éles fegyverhez hasonlító; darayan–áthatolt; tat–az; āpaḥ–víz; utpāra-pāram–megtalálta a korlátlan korlátait; tri-paruḥ–minden áldozat mestere; rasāyām–a vízben; dadarśa–megtalálta; gām–a Földet; tatra–ott; suṣupsuḥ–feküdni; agre–a kezdetben; yām–akit; jīva-dhānīm–minden élőlény nyugvóhelye; svayam–személyesen; abhyadhatta–felemelte.
FORDÍTÁS
Patáival, melyek olyanok voltak, akár a hegyes nyilak, az Úr Vadkan áthatolt a vízen, s rátalált az óceán határaira, noha az óceán határtalan. Látta a Földet, minden élőlény nyugvóhelyét, amint ott hevert, akárcsak a teremtés kezdetén, s Ő maga emelte föl.
MAGYARÁZAT
A rasāyām szót néha úgy értelmezik, hogy Rasātalát, a legalsó bolygórendszert jelenti, de ebben az összefüggésben ez a magyarázat Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura szerint nem helytálló. A Föld hétszer magasabb rendű, mint a Tala, Atala, Talātala, Vitala, Rasātala, Pātāla és a hozzájuk hasonló bolygók, éppen ezért nem lehet a Rasātala bolygórendszerben. A Viṣṇu-dharma erről azt mondja:
- pātāla-mūleśvara-bhoga-saṁhatau
- vinyasya pādau pṛthivīṁ ca bibhrataḥ
- yasyopamāno na babhūva so ’cyuto
- mamāstu māṅgalya-vivṛddhaye hariḥ
Az Úr tehát a Garbhodaka-óceán fenekén találta meg a Földet, ahol Brahmā napjának alkonyán, a pusztítás idején a bolygók nyugszanak.