HU/SB 3.13.29


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


29. VERS

sa vajra-kūṭāṅga-nipāta-vega-
viśīrṇa-kukṣiḥ stanayann udanvān
utsṛṣṭa-dīrghormi-bhujair ivārtaś
cukrośa yajñeśvara pāhi meti


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

saḥ–az; vajra-kūṭa-aṅga–egy test, ami olyan, mint egy hatalmas hegy; nipāta-vega–a lemerülés ereje; viśīrṇa–kettéosztva; kukṣiḥ–a középső rész; stanayan–zeng, mint; udanvān–az óceán; utsṛṣṭa–teremtve; dīrgha–magas; ūrmi–hullámok; bhujaiḥ–karokkal; iva ārtaḥ–mint az, aki szenved; cukrośa–hangosan imádkozott; yajña-īśvara–ó, minden áldozat ura; pāhi–kérlek, védelmezz; –nekem; iti–így.


FORDÍTÁS

Az Úr Vadkan úgy merült a vízbe, mint egy hatalmas hegy, s kettéválasztotta középen az óceánt. Két magas hullám jelent meg, mintha karjai lennének, s hangosan így kiáltott, mintha imádkozna az Úrhoz: „Ó, minden áldozat Ura! Kérlek, ne vágj ketté! Légy kegyes és védelmezz!”


MAGYARÁZAT

Még a hatalmas óceánt is megzavarta, ahogyan a transzcendentális vadkan hegyhez hasonló teste alázuhant, s rémültnek tűnt, mintha halála közelegne.