HU/SB 3.14.18


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


18. VERS

sarvāśramān upādāya
svāśrameṇa kalatravān
vyasanārṇavam atyeti
jala-yānair yathārṇavam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

sarva–mind; āśramān–társadalmi rendek; upādāya–teljesíteni; sva–saját; āśrameṇa–a társadalmi rendek által; kalatra-vān–aki a feleségével él; vyasana-arṇavam–az anyagi lét veszélyes óceánja; atyeti–képes átszelni; jala-yānaiḥ–tengeri hajóval; yathā–mint; arṇavam–az óceán.


FORDÍTÁS

Ahogyan az ember képes átszelni az óceánt egy tengerjáró hajóval, úgy a veszélyes anyagi óceánon is átkelhet, ha feleségével él.


MAGYARÁZAT

Négy társadalmi rend van, melyeknek együttesen kell arra törekedniük, hogy megszabaduljanak az anyagi léttől. A sikeres előrelépés a brahmacarya rendben, vagyis a vallásos tanulóéletben, a családos életben a feleség mellett, valamint a visszavonult és a lemondott életben egyaránt a családfenntartótól függ, aki feleségével él. Erre az együttműködésre a négy társadalmi rend és a négy lelki életrend intézményének megfelelő működése érdekében nagy szükség van. Ezt a védikus varṇāśrama rendszert általában kasztrendszernek nevezik. A feleségével élő férfire nagy felelősség hárul a többi társadalmi rend tagjainak   –    a brahmacārīknak, a vānaprastháknak és a sannyāsīknak    –    az eltartásában. A gṛhasthákon, a családosokon kívül mindenkinek a lelki fejlődésért kell cselekednie, és ezért a brahmacārīknak, a vānaprastháknak és a sannyāsīknak nagyon kevés idejük marad arra, hogy megkeressék a kenyerüket. Éppen ezért a gṛhastháktól koldulnak alamizsnát, s így biztosítják puszta megélhetésüket, miközben a lelki megértéssel törődnek. A családos ember azzal, hogy segít a társadalom másik három osztályának a lelki értékek ápolásában, szintén fejlődik a lelki életben. Ekképpen a társadalom tagjai végső soron mind automatikusan lelki fejlődést érnek el, és könnyedén átszelik a tudatlanság óceánját.