HU/SB 3.14.2
2. VERS
- vidura uvāca
- tenaiva tu muni-śreṣṭha
- hariṇā yajña-mūrtinā
- ādi-daityo hiraṇyākṣo
- hata ity anuśuśruma
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
viduraḥ uvāca–Śrī Vidura így szólt; tena–Általa; eva–bizonyára; tu–de; muni-śreṣṭha–ó, bölcsek vezére; hariṇā–az Istenség Személyisége által; yajña-mūrtinā–az áldozatok formája; ādi–eredeti; daityah–démon; hiraṇyākṣaḥ–a Hiraṇyākṣa nevű; hataḥ–elpusztította; iti–így; anuśuśruma–hallotta a láncolatban.
FORDÍTÁS
Śrī Vidura így szólt: Ó, bölcsek vezére! A tanítványi láncolaton keresztül megtudtam, hogy az áldozatoknak ugyanez a formája, az Istenség Személyisége [az Úr Vadkan] pusztította el Hiraṇyākṣát, az első démont.
MAGYARÁZAT
Ahogy arra korábban már utaltunk, a vadkan-inkarnáció két korszakban jelent meg, a Svāyambhuva és a Cākṣuṣa korszakban. Mindkét yugában megjelent egy-egy vadkan-inkarnáció, s míg a Svāyambhuva korszakban kiemelte a Földet az univerzum vizéből, addig a Cākṣuṣa korszakban megölte az első démont, Hiraṇyākṣát. A Svāyambhuva korszakban színe fehér volt, a Cākṣuṣa korszakban pedig piros. Vidura már hallott az egyikükről, s most a másik felől tudakozódott. Az említett két vadkan-inkarnáció egyaránt az Istenség Legfelsőbb Személyisége.