HU/SB 3.14.26


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


26. VERS

na yasya loke sva-janaḥ paro vā
nātyādṛto nota kaścid vigarhyaḥ
vayaṁ vratair yac-caraṇāpaviddhām
āśāsmahe ’jāṁ bata bhukta-bhogām


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

na–soha; yasya–akinek; loke–a világban; sva-janaḥ–rokonok; paraḥ–nincsenek kapcsolatban; –sem; na–sem; ati–nagyobb; ādṛtaḥ–kedvező; na–nem; uta–vagy; kaścit–bárki; vigarhyaḥ–bűnös; vayam–mi; vrataiḥ–fogadalmakkal; yat–akié; caraṇa–lábak; apaviddhām–elutasított; āśāsmahe–tiszteletteljes imádat; ajām–mahā-prasāda; bata–bizonyára; bhukta-bhogām–az étel maradékai.


FORDÍTÁS

Az Úr Śiva senkit sem tekint rokonának, még sincs olyan, aki ne állna kapcsolatban vele. Senkit sem tekint nagyon kedvesnek vagy nagyon visszataszítónak. Nagy tisztelettel imádjuk ételmaradékát, s fogadalmat teszünk, hogy elfogyasztjuk, amit Ő meghagy.


MAGYARÁZAT

Kaśyapa figyelmeztette feleségét: az, hogy az Úr Śiva a sógora, nem szabad, hogy felbátorítsa őt arra, hogy sértést kövessen el ellene. Arra is figyelmeztette, hogy az Úr Śiva valójában nem áll kapcsolatban senkivel, és senki sem az ellensége. Ő az univerzum három irányítójának egyike, s így egyformán viszonyul mindenkihez. Nagysága nem hasonlítható senkiéhez sem, mert az Istenség Legfelsőbb Személyiségének kiváló bhaktája. Azt mondják, hogy az Istenség Személyisége minden bhaktája közül az Úr Śiva a legkiválóbb, így az általa meghagyott ételmaradékot más bhakták mahā-prasādának, a legnagyszerűbb lelki ételnek tekintik. Az Úr Kṛṣṇának felajánlott étel maradékát prasādának hívják, de amikor ebből a prasādából egy nagy bhakta    –    például az Úr Śiva    –    eszik, akkor mahā-prasādának nevezik. Az Úr Śiva olyan magas szinten áll, hogy nem törődik az anyagi jóléttel, amelyre mi mindannyian vágyunk. Felesége Pārvatī, aki nem más, mint maga a hatalmas anyagi természet. Az Úr Śiva irányítása alatt áll, ő azonban mégsem használja ki társaságát, még annyira sem, hogy házat építsen magának. Inkább hajlék nélkül marad, és kiváló felesége szintén vele él alázatosan. Az emberek Durgā istennőt, az Úr Śiva feleségét az anyagi gazdagság érdekében imádják, az Úr Śiva azonban anyagi vágyak nélkül foglalja le őt szolgálatában. Csak azt tanítja kiváló feleségének, hogy minden imádat közül Viṣṇu imádata a legmagasabb rendű, s annál csak egy nagy bhakta vagy valamilyen Viṣṇuval kapcsolatos dolog imádata lehet jobb.