HU/SB 3.15.2


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


2. VERS

loke tenāhatāloke
loka-pālā hataujasaḥ
nyavedayan viśva-sṛje
dhvānta-vyatikaraṁ diśām


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

loke–ebben az univerzumban; tena–Diti terhessége erejének hatására; āhata–mentesen; āloke–a fénytől; loka-pālāḥ–a különféle bolygók félistenei; hata-ojasaḥ–akinek elszállt a bátorsága; nyavedayan–megkérdezte; viśva-sṛje–Brahmāt; dhvānta-vyatikaram–a sötétség szétterjedése; diśām–minden irányban.


FORDÍTÁS

Diti terhessége erejének hatására a nap és a hold fénye minden égitesten elhalványodott. A különféle bolygók félistenei, akiket nyugtalanított ez az erő, megkérdezték az univerzum teremtőjét, Brahmāt: „Mit jelent ez a mindent elborító sötétség?”


MAGYARÁZAT

A Śrīmad-Bhāgavatam e verséből megérthetjük, hogy a fény forrása az univerzum összes bolygója számára a nap. Ez a vers nem támasztja alá korunk tudományos teóriáját, amely szerint egy-egy univerzumban több nap is van. Tudnunk kell, hogy minden univerzumban csak egyetlen nap ragyog, amely minden bolygó számára fényt biztosít. A Bhagavad-gītā szerint a hold szintén csillag. Számtalan csillag van, s amikor éjjelente ragyogni látjuk őket, megérthetjük, hogy csak visszatükrözik a fényt. Ahogy a holdfény is csupán visszatükröződése a nap fényének, úgy más bolygók is csak a napfényt verik vissza, és számtalan olyan bolygó is van, amelyet puszta szemmel nem láthatunk. A démonikus hatás, amely Diti fiaitól származott, akiket méhében hordott, sötétséget borított az egész univerzumra.