HU/SB 3.15.36
36. VERS
- bhūyād aghoni bhagavadbhir akāri daṇḍo
- yo nau hareta sura-helanam apy aśeṣam
- mā vo ’nutāpa-kalayā bhagavat-smṛti-ghno
- moho bhaved iha tu nau vrajator adho ’dhaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
bhūyāt–legyen; aghoni–a bűnösnek; bhagavadbhiḥ–általad; akāri–megtett; daṇḍaḥ–büntetés; yaḥ–ami; nau–velünk kapcsolatban; hareta–el kell pusztítani; sura-helanam–nem engedelmeskedve a nagy félisteneknek; api–bizonyára; aśeṣam–korlátlan; mā–nem; vaḥ–neked; anutāpa–bűnbánat; kalayā–egy kicsivel; bhagavat–az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; smṛti-ghnaḥ–elpusztítani az emlékezőtehetségét; mohaḥ–illúzió; bhavet–legyen; iha–az ostoba fajokban; tu–de; nau–nekünk; vrajatoḥ–akik megyünk; adhaḥ adhaḥ–le az anyagi világba.
FORDÍTÁS
A bölcsek átkát követően az ajtónállók így szóltak: Helyénvaló, hogy megbüntettetek minket, amiért nem adtuk meg a kellő tiszteletet nektek, bölcseknek. Mégis azért imádkozunk, hogy bűnbánatunk láttán legyetek könyörületesek, s ne borítsatok ránk olyan illúziót, amelynek hatására lefelé vezető utunk során elfelejtenénk az Istenség Legfelsőbb Személyiségét!
MAGYARÁZAT
Egy bhakta bármilyen súlyos büntetést képes elviselni, kivéve azt, amelynek hatására megfeledkezik a Legfelsőbb Úrról. Az ajtónállók, akik bhakták voltak, megértették, hogy miért kapták a büntetést, mert tisztában voltak vele, milyen nagy sértést követtek el, amikor nem engedték a bölcseket Vaikuṇṭhalokára lépni. Az alacsonyabb rendű fajokra, amelyekhez az állati fajok is hozzátartoznak, leginkább az jellemző, hogy megfeledkeznek az Úrról. A kapuőrök jól tudták, hogy útjuk az anyagi világba, a bűnözők birodalmába vezet, és számítottak rá, hogy esetleg a legalacsonyabb rendű létformákba kerülnek majd, s megfeledkeznek a Legfelsőbb Úrról. Így aztán imádkozni kezdtek, hogy mindez ne történjen meg velük életeik során, amelyeket az átok következtében el kell fogadniuk. A Bhagavad-gītā tizenhatodik fejezetének 19. és 20. versében az áll, hogy akik irigyek az Úrra és bhaktáira, azoknak olyan fajokban kell megszületniük, amelyekben az élet szörnyűséges. Az efféle ostobák egyik életből a másikba kerülnek úgy, hogy nem képesek emlékezni az Istenség Legfelsőbb Személyiségére, ezért egyre mélyebbre és mélyebbre süllyednek.