HU/SB 3.16.5
5. VERS
- yan-nāmāni ca gṛhṇāti
- loko bhṛtye kṛtāgasi
- so ’sādhu-vādas tat-kīrtiṁ
- hanti tvacam ivāmayaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yat–akinek; nāmāni–a nevek; ca–és; gṛhṇāti–vesz; lokaḥ–az emberek; bhṛtye–amikor egy szolga; kṛta-āgasi–valami rosszat tett; saḥ–az; asādhu-vādaḥ–hibáztatják; tat–annak a személynek; kīrtim–a hírnevét; hanti–elpusztítja; tvacam–a bőr; iva–mint; āmayaḥ–lepra.
FORDÍTÁS
Ha egy szolga rosszat tesz, az emberek a gazdáját hibáztatják, ahogyan a fehér lepra is beszennyezi a bőr egész felületét, amikor a test egy pontján megjelenik.
MAGYARÁZAT
Egy vaiṣṇavának ezért rendelkeznie kell a kellő tulajdonságokkal. A Bhāgavatam elmondja, hogy mindenkiben, akiből vaiṣṇava válik, a félistenek összes jó tulajdonsága kifejlődik. A Caitanya-caritāmṛta huszonhat tulajdonságról tesz említést. Egy bhaktának ügyelnie kell arra, hogy vaiṣṇavához illő jó tulajdonságai a Kṛṣṇa-tudatban tett fejlődésével párhuzamosan szaporodjanak. Egy bhaktának feddhetetlennek kell lennie, mert minden sértéssel, amelyet elkövet, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét sebzi meg. A bhaktának kötelessége, hogy mindig nagyon megfontoltan viselkedjen másokkal, különösen pedig az Úr bhaktáival szemben.