HU/SB 3.18.2


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


2. VERS

dadarśa tatrābhijitaṁ dharā-dharaṁ
pronnīyamānāvanim agra-daṁṣṭrayā
muṣṇantam akṣṇā sva-ruco ’ruṇa-śriyā
jahāsa cāho vana-gocaro mṛgaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

dadarśa—látta; tatra—ott; abhijitam—a győzedelmes; dharā—a Föld; dharam—tartva; pronnīyamāna—felemelve; avanim—a Földet; agra-daṁṣṭrayā—agyarának csúcsával; muṣṇantam—aki enyhítette; akṣṇā—szemeivel; sva-rucaḥ—Hiraṇyākṣa ragyogását; aruṇa—vöröses; śriyā—sugárzó; jahāsa—nevetett; ca—és; aho—ó; vana-gocaraḥ—kétéltű; mṛgaḥ—vadállat.


FORDÍTÁS

Ott aztán megpillantotta a Mindenható Istenség Személyisége vadkan-inkarnációját, aki a Földet agyarainak hegyén tartotta, s aki vöröslő szemével megfosztotta őt ragyogásától. A démon nevetett: „Ó, egy kétéltű vadállat!”


MAGYARÁZAT

Az egyik korábbi fejezetben beszéltünk az Istenség Legfelsőbb Személyisége Varāha-, azaz vadkan-inkarnációjáról. Miközben Varāha agyaraival a víz mélyéből kiemelte az elsüllyedt Földet, a nagy démon, Hiraṇyākṣa találkozott Vele, és kihívóan vadállatnak nevezte. A démonok nem értik meg az Úr inkarnációit; azt gondolják, hogy hal-, vadkan- vagy teknős-inkarnációi hatalmas vadállatok csupán. Téves elképzelésük van az Istenség Legfelsőbb Személyisége testéről    —    még emberi formájában is    —,    és kigúnyolják, amikor alászáll. A Caitanya-sampradāyában néha egy démonikus tévképzettel találkozunk Nityānanda Prabhu megjelenésével kapcsolatban. Nityānanda Prabhu teste lelki, de a démonikus emberek a Legfelsőbb Személy testét ugyanolyan anyaginak tekintik, mint amilyen a miénk. Avajānanti māṁ mūḍhāḥ (BG 9.11): az ostoba emberek anyaginak tekintik s kigúnyolják az Úr transzcendentális formáját.