HU/SB 3.18.1
1. VERS
- maitreya uvāca
- tad evam ākarṇya jaleśa-bhāṣitaṁ
- mahā-manās tad vigaṇayya durmadaḥ
- harer viditvā gatim aṅga nāradād
- rasātalaṁ nirviviśe tvarānvitaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
maitreyaḥ—a nagy bölcs, Maitreya; uvāca—mondta; tat—az; evam—így; ākarṇya—hallotta; jala-īśa—a vizek urának, Varuṇának; bhāṣitam—szavait; mahā-manāḥ—büszke; tat—azok a szavak; vigaṇayya—alig figyelt rá; durmadaḥ—hencegő; hareḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; viditvā—megtudva; gatim—hollétét; aṅga—ó, kedves Vidura; nāradāt—Nāradától; rasātalam—az óceán mélyére; nirviviśe—ment; tvarā-anvitaḥ—nagy sebességgel.
FORDÍTÁS
Maitreya folytatta: A büszke és hencegő daitya nem sokat törődött Varuṇa szavaival. Ó, kedves Vidura! Nāradától megtudta, hogy hol van az Istenség Legfelsőbb Személyisége, és sietve az óceánba vetette magát.
MAGYARÁZAT
A materialista háborúskodók még leghatalmasabb ellenségükkel, az Istenség Személyiségével sem félnek szembeszállni. A démon nagyon felbátorodott, amikor megtudta Varuṇától, hogy van egy harcos, aki méltó ellenfele lehet. Lelkesen indult útnak, hogy megkeresse az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, s megküzdjön Vele annak ellenére, hogy Varuṇa előre megjósolta: a küzdelem végén kutyák, sakálok és keselyűk prédájává válik. A démonok nem rendelkeznek túl sok intelligenciával, így aztán harcba mernek szállni Viṣṇuval, akit Ajitaként ismernek, ami azt jelenti: akit még sohasem győztek le.