HU/SB 3.19.24


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


24. VERS

vinaṣṭāsu sva-māyāsu
bhūyaś cāvrajya keśavam
ruṣopagūhamāno ’muṁ
dadṛśe ’vasthitaṁ bahiḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

vinaṣṭāsu—amikor szertefoszlott; sva-māyāsu—varázsereje; bhūyaḥ—újra; ca—és; āvrajya—miután megjelent Előtte; keśavam—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; ruṣā—dühödt; upagūhamānaḥ—megölelve; amum—az Urat; dadṛśe—látta; avasthitam—állva; bahiḥ—kívül.


FORDÍTÁS

Amikor a démon észrevette, hogy varázsereje szertefoszlott, újra megjelent az Istenség Személyisége, Keśava előtt, és dühtől tajtékozva megpróbálta átölelni Őt, hogy összeroppantsa. Ám nagy meglepetésére az Úr kívül került karjai ölelésén.


MAGYARÁZAT

Ez a vers az Urat Keśavának nevezi, mert a teremtés kezdetén megölte Keśī démont. Keśava szintén Kṛṣṇa neve. Kṛṣṇa minden inkarnáció eredete, s a Brahma-saṁhitā megerősíti, hogy Govinda, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, minden ok oka egyidejűleg létezik különféle inkarnációiban és kiterjedéseiben. Annak, hogy a démon megpróbálta felmérni az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, jelentősége van. A démon át akarta ölelni az Urat, mert azt gondolta, hogy korlátokhoz kötött karjaival, anyagi erővel foglyul ejtheti az Abszolútat. Nem tudta, hogy Isten a legnagyobb a legnagyobbak között, s a legkisebb a legkisebbek között. Senki sem ejtheti foglyul a Legfelsőbb Urat, s nem irányíthatja. A démonikus emberek azonban mindig megkísérlik felmérni a Legfelsőbb Úr kiterjedését. Felfoghatatlan energiája révén az Úr a kozmikus formává válhat, ahogyan azt a Bhagavad-gītā megmagyarázza, s ezzel egy időben bhaktáinak dobozában is maradhat imádandó mūrtijukként. Sok bhakta az Úr szobrát egy kis dobozban tartja. Mindenhová magukkal viszik, s minden reggel imádják az Urat a dobozban. A Legfelsőbb Urat, Keśavát, vagyis az Istenség Személyiségét, Kṛṣṇát semmiféle általunk számított méretek nem korlátozzák. Bhaktájával maradhat bármely megfelelő formában, ám démonikus tettekkel nem lehet Őt megközelíteni.