HU/SB 3.19.34


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


34. VERS

anyeṣāṁ puṇya-ślokānām
uddāma-yaśasāṁ satām
upaśrutya bhaven modaḥ
śrīvatsāṅkasya kiṁ punaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

anyeṣām—másoknak; puṇya-ślokānām—jámbor hírnévnek; uddāma-yaśasām—kinek hírneve mindenhová eljut; satām—a bhaktáknak; upaśrutya—hallás által; bhavet—felébredhet; modaḥ—öröm; śrīvatsa-aṅkasya—az Úrnak, aki a Śrīvatsa jelet viseli; kim punaḥ—mit sem szólva.


FORDÍTÁS

Az embereknek transzcendentális gyönyörben lehet részük már attól is, ha a halhatatlan hírnevű bhakták tetteiről hallhatnak. Mit mondhatnánk hát akkor a mellkasán a Śrīvatsa jelét viselő Úr kedvteléseinek hallgatásáról?


MAGYARÁZAT

A Bhāgavatam szó szerint azt jelenti: „az Úr és bhaktái kedvtelései”. Vannak leírások az Úr Kṛṣṇa kedvteléseiről, s vannak azok a történetek, amelyek a bhaktákról, például Prahlādáról, Dhruváról, Ambarīṣa Mahārājáról szólnak. Mind a kettő az Istenség Legfelsőbb Személyiségére vonatkozik, mert a bhakták kedvtelései az Úrral kapcsolatosak. A Mahābhārata például, amely a Pāṇḍavákról és cselekedeteikről szól, azért szent, mert a Pāṇḍavák közvetlen kapcsolatban álltak az Istenség Legfelsőbb Személyiségével.