HU/SB 3.19.37
37. VERS
- yo vai hiraṇyākṣa-vadhaṁ mahādbhutaṁ
- vikrīḍitaṁ kāraṇa-sūkarātmanaḥ
- śṛṇoti gāyaty anumodate ’ñjasā
- vimucyate brahma-vadhād api dvijāḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yaḥ—ő, aki; vai—sőt; hiraṇyākṣa-vadham—Hiraṇyākṣa megölésének; mahā-adbhutam—legcsodálatosabb; vikrīḍitam—kedvtelés; kāraṇa—azzal a szándékkal, hogy kiemelje a Földet az óceánból; sūkara—egy vadkan formájában jelent meg; ātmanaḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; śṛṇoti—hallja; gāyati—énekli; anumodate—örömét leli; añjasā—egyszerre; vimucyate—megszabadul; brahma-vadhāt—egy brāhmaṇa elpusztításának bűnétől; api—még; dvijāḥ—ó, brāhmaṇák.
FORDÍTÁS
Ó, brāhmaṇák! Aki meghallgatja vagy elmondja ezt a csodálatos elbeszélést, hogyan pusztította el Hiraṇyākṣa démont az Úr, aki mint első vadkan jelent meg, hogy felszabadítsa a világot, valamint aki örömét leli e történetben, az minden bűnös cselekedetnek, még egy brāhmaṇa megölésének a visszahatásától is azonnal megszabadul.
MAGYARÁZAT
Az Istenség Személyisége abszolút helyzetben van, így nincs különbség kedvtelései és személyisége között. Mindenki, aki az Úr kedvteléseiről hall, közvetlenül az Úr társaságát élvezi, s aki az Úr közvetlen társaságát élvezheti, az kétségtelenül megszabadul minden bűntől, még egy brāhmaṇa megölésének bűnétől is, ami az anyagi világban a legbűnösebb tettnek számít. Vágynunk kell arra, hogy a hiteles forrásból, a tiszta bhaktától az Úr cselekedeteiről halljunk. Ha valaki csak hallgatja ezeket az elbeszéléseket, s elismeri az Úr dicsőségét, az már rendelkezik a kellő jó tulajdonságokkal. Az imperszonalista filozófusok nem értik meg az Úr tetteit. Azt gondolják, hogy minden cselekedete māyā — ezért nevezik őket māyāvādīknak. Mivel számukra minden māyā, ezek az elbeszélések nem nekik szólnak. Az imperszonalisták közül néhányan visszautasítják, hogy meghallgassák a Śrīmad-Bhāgavatamot, noha sokan közülük pusztán az anyagi nyereség reményében érdeklődést tanúsítanak iránta. Valójában azonban nincsen hitük benne. Éppen ellenkezőleg, saját felfogásuk alapján magyarázzák. Nem szabad tehát meghallgatnunk a māyāvādīkat. Sūta Gosvāmīt vagy Maitreyát kell hallgatnunk, akik úgy beszélik el a történeteket, ahogyan vannak. Csakis ekkor ízlelhetjük meg az Úr kedvteléseit; máskülönben a kezdő hallgatóságra gyakorolt hatás mérgező lesz.