HU/SB 3.19.6


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


6. VERS

taṁ vyagra-cakraṁ diti-putrādhamena
sva-pārṣada-mukhyena viṣajjamānam
citrā vāco ’tad-vidāṁ khe-carāṇāṁ
tatra smāsan svasti te ’muṁ jahīti


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tam—az Istenség Személyiségének; vyagra—pörögve; cakram—akinek csakrája; diti-putra—Diti fia; adhamena—hitvány; sva-pārṣada—társainak; mukhyena—a legfőbbel; viṣajjamānam—játszva; citrāḥ—különféle; vācaḥ—kifejezések; a-tat-vidām—azoknak, akik nem tudták; khe-carāṇām—az égen repülve; tatra—ott; sma āsan—történt; svasti—szerencse; te—Neked; amum—őt; jahi—öld meg; iti—így.


FORDÍTÁS

Ahogy az Úr kezében pörögni kezdett csakrája, s ahogy közelharcot vívott legfőbb őrével a Vaikuṇṭháról    —    aki Hiraṇyākṣaként, Diti hitvány fiaként született meg    —,    különös kiáltások hangzottak fel mindazok ajkairól, akik repülőiken ülve tanúi voltak a csatának. Nem tudták, ki is az Úr valójában, s így kiáltottak: „Légy győzedelmes! Könyörgünk, végezz vele! Ne játssz vele tovább!”