HU/SB 3.2.8
8. VERS
- durbhago bata loko ’yaṁ
- yadavo nitarām api
- ye saṁvasanto na vidur
- hariṁ mīnā ivoḍupam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
durbhagaḥ–szerencsétlen; bata–bizonyára; lokaḥ–univerzum; ayam–ez; yadavaḥ–a Yadu-dinasztia; nitarām–pontosabban; api–szintén; ye–azok; saṁvasantaḥ–együtt élve; na–nem; viduḥ–megértette; harim–az Istenség Személyisége; mīnāḥ–a halak; iva uḍupam–mint a hold.
FORDÍTÁS
Mily szerencsétlen ez az univerzum, bolygóival együtt! Ám még szerencsétlenebbek a Yadu-dinasztia tagjai, mert nem ismerték fel, hogy az Úr Hari az Istenség Személyisége, mint ahogyan a hal sem ismerte fel a holdat.
MAGYARÁZAT
Uddhava a világ szerencsétlen emberei miatt bánkódott, akik annak ellenére sem tudták felismerni az Úr Śrī Kṛṣṇát, hogy minden transzcendentális, isteni tulajdonságát látták. Noha az Úr, attól kezdve, hogy megjelent Kaṁsa király börtönében, egészen mausala-līlājáig, megmutatta energiáit, mint az Istenség Személyisége a gazdagság, az erő, a dicsőség, a szépség, a tudás és a lemondás hat fenségének terén, a világ ostoba emberei nem értették meg, hogy Ő a Legfelsőbb Úr. Az ostobák rendkívüli történelmi személyiségnek tartották, mert nem álltak bensőséges kapcsolatban Vele, de az Úr családjának, a Yadu-dinasztiának a tagjai még szerencsétlenebbek voltak, mert bár mindig az Úr társaságát élvezhették, nem ismerték fel, hogy Ő az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Uddhava saját sorsa miatt is bánkódott, hiszen annak ellenére, hogy tudta: Kṛṣṇa az Istenség Legfelsőbb Személyisége, nem tudta kellőképpen megragadni a lehetőséget, hogy odaadó szolgálatot végezhessen Neki. Mindenki szerencsétlensége miatt sajnálkozott, beleértve sajátját is. Az Úr tiszta bhaktája magát tartja a legszerencsétlenebbnek. Ez az Úr iránt érzett határtalan szeretetének köszönhető, s nem más, mint a viraha, az elkülönülés fájdalmának transzcendentális érzése.
A kinyilatkoztatott írásokból megtudhatjuk, hogy a hold a tejóceánból született. A felső bolygókon van egy tejóceán. Ott él az Úr Viṣṇu, az élőlények szívét irányító Paramātmā (Felsőlélek) mint Kṣīrodakaśāyī Viṣṇu. Azoknak, akik mivel mind ez ideig csak sós vizű óceánt láttak, nem hisznek a tejóceán létében, tudniuk kell, hogy a világot go-nak is nevezik, ami tehenet jelent. A tehén vizelete sós, és az Āyur Véda orvostudománya szerint nagyon hatásos a májbajban szenvedő beteg gyógyításában. Lehet, hogy egy májbeteg sohasem kóstolt tehéntejet, mert a májbetegek sohasem kaphatnak tejet, de annak ellenére, hogy sohasem kóstolta, tudhatja, hogy a tehénnek teje is van. Éppen így azok, akik csak erről a parányi bolygóról rendelkeznek ismeretekkel, ahol csak sós vizű óceán van, a kinyilatkoztatott szentírásokból megtudhatják, hogy bár ők még soha nem látták, létezik egy tejóceán is. Ebből a tejóceánból született a hold. Ám a hal a tejóceánban nem ismerte fel a holdat, s azt gondolta róla, hogy egy másik, hozzá hasonló hal. Azt hitte, hogy vagy közéjük tartozik, vagy egy fényes tárgy lehet, semmi több. Azok a szerencsétlen emberek, akik nem ismerik fel az Úr Kṛṣṇát, éppen ilyen halak csupán. Magukhoz hasonlónak vélik, akinek azonban van egy kevéske rendkívüli fensége, ereje és így tovább. A Bhagavad-gītā (BG 9.11) megerősíti, hogy az ilyen ostoba emberek végtelenül szerencsétlenek: avajānanti māṁ mūḍhā mānuṣīṁ tanum āśritam.