HU/SB 3.21.21
21. VERS
- taṁ tvānubhūtyoparata-kriyārthaṁ
- sva-māyayā vartita-loka-tantram
- namāmy abhīkṣṇaṁ namanīya-pāda-
- sarojam alpīyasi kāma-varṣam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tam—az; tvā—Te; anubhūtyā—megvalósítva; uparata—semmibe vette; kriyā—a gyümölcsöző cselekedetek élvezete; artham—annak érdekében; sva-māyayā—saját energiád által; vartita—elhozta; loka-tantram—az anyagi világok; namāmi—hódolatomat ajánlom; abhīkṣṇam—állandóan; namanīya—imádandó; pāda-sarojam—lótuszlábak; alpīyasi—a jelentéktelenen; kāma—vágyak; varṣam—szórva.
FORDÍTÁS
Újra és újra tiszteletteljes hódolatomat ajánlom lótuszlábadnak, mely érdemes arra, hogy az ember menedéket keressen nála, hiszen Te minden áldást megadsz a jelentékteleneknek. Saját energiáiddal kiterjesztetted ezt az anyagi világot, hogy Téged felismerve minden élőlény megváljon a gyümölcsöző cselekedetektől.
MAGYARÁZAT
Mindenkinek, akár anyagi élvezetre, akár felszabadulásra, akár az Úr transzcendentális szerető szolgálatára vágyik, a Legfelsőbb Úrnak kell ajánlania hódolatát, mert Ő az, aki mindenkinek képes megadni azt az áldást, amire vágyik. A Bhagavad-gītāban (BG 4.11) az Úr megerősíti: ye yathā māṁ prapadyante — aki ebben az anyagi világban akar sikeresen élvezethez jutni, az megkapja ezt az áldást Tőle; aki fel akar szabadulni az anyagi világ kötelékei alól, az elnyeri az Úrtól a felszabadulást; és aki szünet nélkül az Ő szolgálatát akarja végezni teljes Kṛṣṇa-tudatban, az szintén részesülhet ebben az áldásban. Az anyagi élvezet érdekében az Úr számtalan rituális áldozatot írt elő a Védákban, s így az emberek — élve ezzel a lehetőséggel — a felsőbb bolygókon vagy egy arisztokrata családban élvezhetik az anyagi életet. A Védák említést tesznek ezekről a folyamatokról, s az ember kihasználhatja az általuk nyújtott lehetőséget. Hasonló a helyzet azokkal is, akik ki akarnak szabadulni az anyagi világból.
Addig, amíg meg nem undorodik az anyagi világ élvezetétől, senki sem vágyhat a felszabadulásra. A felszabadulás azoknak való, akiknek elegük van már az anyagi élvezetből. A Vedānta-sūtra ezért azt mondja, athāto brahma-jijñāsā: akik lemondtak a kísérletezésről, hogy az anyagi világban váljanak boldoggá, kérdezhetnek az Abszolút Igazságról. Akik meg akarják ismerni az Abszolút Igazságot, azok számára ott a Vedānta-sūtra, valamint a Śrīmad-Bhāgavatam, a Vedānta-sūtra igazi magyarázata. A Bhagavad-gītā szintén Vedānta-sūtra, ezért a Śrīmad-Bhāgavatam, a Vedānta-sūtra vagy a Bhagavad-gītā megértésével az ember valódi tudásra tehet szert. Ha az ember valódi tudás birtokába jut, akkor elméletileg eggyé válik a Legfelsőbbel, s ha valóban hozzálát a Brahman szolgálatához, a Kṛṣṇa-tudathoz, akkor nemcsak felszabadul, de lelki életét is megszilárdítja. Azok, akik uralkodni akarnak az anyagi természeten, hasonló módon, számtalan területen találhatják meg az anyagi élvezetet — például az anyagi tudás és az anyagi tudomány terén —, s az Úr megadja mindezt azoknak, akik élvezni akarják. A végkövetkeztetés az, hogy az embernek az Istenség Legfelsőbb Személyiségét kell imádnia, ha valamilyen áldásra vágyik. A kāma-varṣam szó nagyon fontos, mert arra utal, hogy az Úr mindenki vágyát teljesíti, aki Hozzá fordul. Aki azonban őszintén szereti Kṛṣṇát, ám mégis anyagi élvezetre vágyik, az bizonnyal meg van zavarodva. Mivel azonban Kṛṣṇa nagyon kegyes hozzá, megadja neki a lehetőséget, hogy az Úr transzcendentális szerető szolgálatát végezze, s így fokozatosan elfelejtse képzelődését.