HU/SB 3.21.33
33. VERS
- maitreya uvāca
- evaṁ tam anubhāṣyātha
- bhagavān pratyag-akṣajaḥ
- jagāma bindusarasaḥ
- sarasvatyā pariśritāt
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
maitreyaḥ uvāca—a nagy bölcs, Maitreya szólt; evam—így; tam—neki; anubhāṣya—beszélve; atha—akkor; bhagavān—az Úr; pratyak—közvetlenül; akṣa—az érzékek által; jaḥ—akit érzékelni lehet; jagāma—távozott; bindu-sarasaḥ—a Bindu-sarovara tótól; sarasvatyā—a Sarasvatī folyóval; pariśritāt—körülvéve.
FORDÍTÁS
Maitreya folytatta: Így szólott Kardama Munihoz az Úr, aki csak annak tárja fel Magát, akinek érzékei Kṛṣṇa-tudatba merülnek, s elhagyta a Bindu-sarovara tavat, melyet a Sarasvatī folyó ölelt körül.
MAGYARÁZAT
Ebben a versben van egy különösen fontos szó. Az Urat a vers pratyag-akṣajának nevezi. Noha nem lehet Őt anyagi érzékekkel felfogni, mégis látható. Ez ellentmondásosnak tűnik. Mi anyagi érzékekkel rendelkezünk; hogyan láthatnánk így a Legfelsőbb Urat? Őt adhokṣajának nevezik, ami azt jelenti, hogy anyagi érzékekkel nem láthatjuk. Az akṣaja jelentése: „anyagi érzékek által szerzett tudás”. Mivel az Urat nem érthetjük meg anyagi érzékeinkkel spekulálva, ajitának is hívják; Ő győzni fog, de Őt senki sem győzheti le. Mit jelent akkor az, hogy mégis lehet Őt látni? Azt mondják, hogy senki sem hallhatja Kṛṣṇa transzcendentális nevét, senki sem értheti meg transzcendentális formáját, és senki sem foghatja fel transzcendentális kedvteléseit — mindez lehetetlen. Akkor hogyan lehet mégis, hogy láthatjuk és megérthetjük Őt? Aki felkészült az odaadó szolgálat végzésére, s az Urat szolgálja, annak az érzékei fokozatosan megtisztulnak az anyagi szennyeződéstől. Ha az ember érzékei ilyenformán megtisztulnak, akkor képes látni, érteni, hallani stb. Az anyagi érzékek megtisztulását és Kṛṣṇa transzcendentális formájának, nevének és természetének érzékelését egy szó fejezi ki, a pratyag-akṣaja, s a vers ezt a szót használja.