HU/SB 3.22.15
15. VERS
- ṛṣir uvāca
- bāḍham udvoḍhu-kāmo ’ham
- aprattā ca tavātmajā
- āvayor anurūpo ’sāv
- ādyo vaivāhiko vidhiḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
ṛṣiḥ—a nagy bölcs, Kardama; uvāca—mondta; bāḍham—nagyon jól; udvoḍhu-kāmaḥ—házasságra vágyó; aham—én; aprattā—nem ígértem senki másnak; ca—és; tava—tiéd; ātma-jā—leány; āvayoḥ—kettőnknek; anurūpaḥ—helyes; asau—ez; ādyaḥ—első; vaivāhikaḥ—házasságnak; vidhiḥ—szertartás.
FORDÍTÁS
A nagy bölcs válaszolt: Valóban házasodni vágyom, s leányod még hajadon, nem ígérkezett el senkinek. Megházasodhatunk hát a védikus szokások szerint.
MAGYARÁZAT
Kardama Muni sok mindent fontolóra vett, mielőtt elfogadta Svāyambhuva Manu leányának kezét. A legfontosabb az volt, hogy Devahūti eltökélte, hogy hozzá megy feleségül, s nem akart senki mást férjéül. Ez fontos, hiszen a nők természete olyan, hogy ha első ízben adják szívüket egy férfinek, nagyon nehéz visszavenniük. Nem volt még férjnél, szűz leány volt. Mindezek a szempontok meggyőzték Kardama Munit, hogy elfogadja őt. Ezért azt mondta: „Igen, elfogadom leányod kezét a vallásos házasság szabályai szerint.” A házasságkötésnek különféle válfajai léteznek, melyek közül a legjobb az, amikor a megfelelő vőlegényt meghívják a leányhoz, akit aztán szépen felöltöztetve, felékszerezve, az apa lehetőségeihez mérten gazdag hozomány kíséretében neki adnak. Vannak más módjai is a házasságkötésnek, például a gāndharva házasság és a szerelmi házasság, amelyek szintén hitelesek. Még az is elfogadott útja a nősülésnek, amikor egy leányt valaki erőszakkal elrabol, s később feleségül vesz. Kardama Muni azonban a házasság legkiválóbb formáját választotta, mivel az apa készséges volt, a leány pedig minden jó tulajdonsággal rendelkezett. A leány sohasem adta a szívét senki másnak. Kardama Muni e szempontokat mind figyelembe véve elfogadta Svāyambhuva Manu leányának kezét.