HU/SB 3.22.17
17. VERS
- yāṁ harmya-pṛṣṭhe kvaṇad-aṅghri-śobhāṁ
- vikrīḍatīṁ kanduka-vihvalākṣīm
- viśvāvasur nyapatat svād vimānād
- vilokya sammoha-vimūḍha-cetāḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yām—akit; harmya-pṛṣṭhe—a palota tetején; kvaṇat-aṅghri-śobhām—akit a lábain viselt ékszerek csilingelése még szebbé tett; vikrīḍatīm—játszva; kanduka-vihvala-akṣīm—megzavart szemmel, amely követte labdája útját; viśvāvasuḥ—Viśvāvasu; nyapatat—leesett; svāt—sajátjáról; vimānāt—a repülőgépről; vilokya—láttán; sammoha-vimūḍha-cetāḥ—akinek elméje megdöbbent.
FORDÍTÁS
Hallottam, hogy Viśvāvasu, a nagy gandharva egészen elvesztette az eszét, s lezuhant repülőjéről, amikor meglátta leányodat, aki a palota tetején játszott, oly csodálatos volt csilingelő bokacsengettyűivel és örökké táncoló szemeivel.
MAGYARÁZAT
Felhőkarcolók nemcsak korunkban, de már azokban az időkben is voltak. A versben a harmya-pṛṣṭhe szóval találkozunk. A harmya jelentése: „nagyon nagy, palotaszerű épület”, a svād-vimānāt pedig azt jelenti, hogy „saját repülőgépéről”. Ez arra is utal, hogy személyszállító repülőgépek és helikopterek is léteztek akkoriban. Amikor Viśvāvasu, a gandharva a magasban repült, megpillantotta Devahūtit, aki a palota tetején labdázott. A labdajáték szintén szokás volt, de az előkelő leányok nem játszottak nyilvános helyen. A labdázás és a hasonló örömök nem a közönséges nők és leányok szórakozása volt; csak hercegnők — mint például Devahūti — engedhették meg maguknak. Ez a vers leírja, hogy Viśvāvasu a repülőgépéről pillantotta meg Devahūtit, s ez arra utal, hogy a palota nagyon magas volt — másként hogyan láthatta volna bárki őt egy repülőgépről? A látvány annyira különleges volt, hogy Viśvāvasu, a gandharva egészen megzavarodott a lány szépségétől és bokacsengettyűinek hangjától, s a szépségtől és a hangzástól elbővülve, leesett repülőjéről. Kardama Muni úgy tesz említést az esetről, hogy hallott róla.