HU/SB 3.25.26
26. VERS
- bhaktyā pumāñ jāta-virāga aindriyād
- dṛṣṭa-śrutān mad-racanānucintayā
- cittasya yatto grahaṇe yoga-yukto
- yatiṣyate ṛjubhir yoga-mārgaiḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
bhaktyā—az odaadó szolgálat által; pumān—egy személy; jāta-virāgaḥ—undor támadt benne; aindriyāt—az érzékkielégítés iránt; dṛṣṭa—látott (ebben a világban); śrutāt—hallott (a következő világban); mat-racana—a teremtés és más cselekedeteim; anucintayā—örökké rágondolva; cittasya—az elmének; yattaḥ—elfoglalt; grahaṇe—az irányításban; yoga-yuktaḥ—odaadó szolgálatot végez; yatiṣyate—törekedni fog; ṛjubhiḥ—könnyű; yoga-mārgaiḥ—a misztikus erő folyamata által.
FORDÍTÁS
Tudatosan elmerülve az odaadó szolgálatban a bhakták társaságában, az ember megundorodik az érzékkielégítéstől, mind ebben a világban, mind a következőben, pusztán azáltal, hogy örökké az Úr cselekedeteire gondol. E Kṛṣṇa-tudatú folyamat a misztikus képességek elérésének legkönnyebb útja; amikor az ember ténylegesen az odaadó szolgálat útját járja, képes uralkodni az elméjén.
MAGYARÁZAT
Minden szentírás arra biztatja az embereket, hogy cselekedjenek jámboran, hogy érzékeik kielégítését ne csak ebben, de a következő életükben is élvezhessék. Ezek az írások többek között azt is megígérik nekik, hogy jámbor, gyümölcsöző tettekkel eljuthatnak a felsőbb bolygókra, a mennyei birodalomba. A bhakták társaságában élő bhakta azonban az Úr cselekedetein szeret elmélkedni – hogyan teremtette meg az univerzumot, hogyan tartja fenn, hogyan pusztítja el a teremtést, és hogyan zajlanak kedvtelései a lelki világban. Egész irodalmak vannak, amelyek leírják az Úr cselekedeteit, különösen a Bhagavad-gītā, a Brahma-saṁhitā és a Śrīmad-Bhāgavatam. Az őszinte bhakta, aki a bhakták társaságát keresi, megkapja a lehetőséget, hogy halljon és elmélkedjen az Úr kedvteléseiről, és ennek hatására lassan undorodni kezd az e világi, egy másik világbeli, a mennyeken vagy más bolygókon tapasztalható állítólagos boldogságtól. A bhaktákat egyedül az érdekli, hogyan kerülhetnének az Úr személyes társaságába, s nem vonzódnak többé az ideiglenes, állítólagos boldogsághoz. Ilyen helyzetben van egy yoga-yukta. Aki szilárdan áll a misztikus képességek szintjén, azt nem zavarja meg ennek vagy annak a világnak a csábítása; egyedül a lelki megértés, a lelki helyzet kérdései érdeklik. Ezt az emelkedett helyzetet nagyon könnyen el lehet érni a legkönnyebb folyamat, a bhakti-yoga segítségével. Ṛjubhir yoga-mārgaiḥ. A vers egy nagyon kifejező szót használ: ṛjubhiḥ, azaz „nagyon könnyű”. A yoga-mārgának, a yoga tökéletessége elérésének különféle folyamatai vannak, ám ez, az Úr odaadó szolgálata a legkönnyebb mindegyik közül, s nemcsak a legkönnyebb folyamat, de eredménye is fenséges. Ezért mindenkinek meg kell próbálnia követni ezt a Kṛṣṇa-tudatú folyamatot, amellyel eljuthat az élet legtökéletesebb szintjére.