HU/SB 3.27.14
14. VERS
- bhūta-sūkṣmendriya-mano-
- buddhy-ādiṣv iha nidrayā
- līneṣv asati yas tatra
- vinidro nirahaṅkriyaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
bhūta—az anyagi elemek; sūkṣma—az élvezet tárgyai; indriya—az anyagi érzékek; manaḥ—elme; buddhi—intelligencia; ādiṣu—és így tovább; iha—itt; nidrayā—alvás által; līneṣu—beleolvadt; asati—a megnyilvánulatlanba; yaḥ—aki; tatra—ott; vinidraḥ—ébren; nirahaṅkriyaḥ—a hamis egótól mentesen.
FORDÍTÁS
Noha a bhakta látszólag elmerül az öt anyagi elemben, az anyagi élvezet tárgyaiban, az anyagi érzékekben, az anyagi elmében és az intelligenciában, valójában ébren van, s mentes a hamis egótól.
MAGYARÁZAT
Ez a vers részletesebben kifejti Rūpa Gosvāmī Bhakti-rasāmṛta-sindhujában található magyarázatát arra vonatkozóan, hogyan szabadulhat fel valaki már ebben a testben. Az élőlény, aki satya-dṛkké vált, aki felismeri helyzetét az Istenség Legfelsőbb Személyiségével kapcsolatban, látszólag az anyag öt elemébe, az öt anyagi érzéktárgyba, a tíz érzékbe, az elmébe és az intelligenciába olvad, mégis úgy kell rá tekintenünk, hogy ébren van, s mentes a hamis ego visszahatásától. A līna szónak nagy jelentősége van ebben a versben. A māyāvādī filozófusok a Brahman személytelen ragyogásába olvadást javasolják; ez a végső céljuk, végállomásuk. A vers egybeolvadásról beszél. Ennek az egybeolvadásnak az ellenére azonban az egyéniség megmarad. Jīva Gosvāmī azzal a hasonlattal él, hogy amikor egy zöld madár egy zöld fa koronájára száll, látszólag beleolvad a zöld színbe, valójában azonban nem veszíti el egyéniségét. Minden élőlény, aki az anyagi vagy a lelki természetbe olvad, szintén nem mond le egyéniségéről. A valódi individualitás azt jelenti, hogy megértjük: a Legfelsőbb Úr örök szolgái vagyunk. Ez a tanítás az Úr Caitanya ajkairól származik, aki Sanātana Gosvāmī kérdésére egyértelműen kijelentette, hogy az élőlény örökké Kṛṣṇa szolgája. Kṛṣṇa szintén megerősíti a Bhagavad-gītāban, hogy az élőlény örökké az Ő szerves része. A szerves résznek az a kötelessége, hogy szolgálja az egészet. Ezt jelenti az individualitás. Ez így van még ebben az anyagi létben is, amikor az élőlény látszólag az anyagba olvad. Durva anyagi teste öt elemből áll, finom teste pedig az elméből, az intelligenciából, a hamis egóból és a beszennyezett tudatból, ezen kívül rendelkezik öt cselekvő és öt tudásszerző érzékkel. Ily módon olvad bele az anyagba. De még az anyag huszonnégy elemébe olvadva is megtarthatja egyéniségét, mint az Úr örök szolgája. Akár a lelki, akár az anyagi természetben van, az ilyen szolgát felszabadult léleknek kell tekinteni. Így magyarázzák ezt a hiteles szaktekintélyek, s a vers is megerősíti ugyanezt.