HU/SB 3.29.3


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


3. VERS

virāgo yena puruṣo
bhagavan sarvato bhavet
ācakṣva jīva-lokasya
vividhā mama saṁsṛtīḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

virāgaḥ—különálló; yena—ami által; puruṣaḥ—egy személy; bhagavan—drága Uram; sarvataḥ—teljesen; bhavet—legyen; ācakṣva—kérlek, írd le; jīva-lokasya—az embereknek általában; vividhāḥ—sokféle; mama—magamnak; saṁsṛtīḥ—a születés és halál ismétlődése.


FORDÍTÁS

Devahūti így folytatta: Drága Uram! Kérlek, írd le részletesen nekem és minden embernek a születés és halál örökös folyamatát is, mert ha e gyötrelmekről hallunk, megválhatunk az anyagi világ cselekedeteitől!


MAGYARÁZAT

Ebben a versben a saṁsṛtīḥ szó nagyon fontos. A śreyaḥ-sṛti az Istenség Legfelsőbb Személyisége felé vezető virágzó utat jelenti, a saṁsṛtīḥ pedig azt a szakadatlan utazást, melyet az ember a születés és halál útján folytat az anyagi lét legsötétebb régiói felé. Akik nem ismerik ezt az anyagi világot, Istent és igazi, bensőséges kapcsolatukat Vele, azok valójában az anyagi lét sötét birodalma felé haladnak a civilizáció anyagi fejlődésének jelszavával. Az, hogy az ember az anyagi lét sötétségének birodalmába lép, azt jelenti, hogy nem emberi, hanem más fajokba kerül. A tudatlan emberek nincsenek tisztában azzal, hogy jelenlegi életük után teljesen az anyagi természet kezébe kerülnek, s egy olyan létbe kényszerülnek majd, amely esetleg nem lesz túlzottan kellemes számukra. A következő fejezet elmagyarázza, hogyan kap az élőlény különféle testeket. Az ember folytonos testcseréjét a születés és halál során saṁsārának nevezik. Devahūti arra kéri dicső fiát, Kapila Munit, hogy magyarázza el neki ezt a folytonos utazást, hogy ezzel rádöbbentse a feltételekhez kötött lelkeket, hogy a degradálódás útján haladnak, ha nem értik meg a bhakti-yoga, az odaadó szolgálat folyamatát.