HU/SB 3.29.9
9. VERS
- viṣayān abhisandhāya
- yaśa aiśvaryam eva vā
- arcādāv arcayed yo māṁ
- pṛthag-bhāvaḥ sa rājasaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
viṣayān—az érzéktárgyak; abhisandhāya—célba véve; yaśaḥ—hírnév; aiśvaryam—gazdagság; eva—valóban; vā—vagy; arcā-ādau—a mūrti imádatában stb.; arcayet—imádhat; yaḥ—ő, aki; mām—Engem; pṛthak-bhāvaḥ—szakadár; saḥ—ő; rājasaḥ—a szenvedély kötőerejében.
FORDÍTÁS
Amikor egy szakadár gondolkodású ember az anyagi élvezetre, a hírnévre és a gazdagságra vágyva imádja a mūrtikat a templomban, odaadása a szenvedély kötőerejének hatása alatt áll.
MAGYARÁZAT
A „szakadár” szót helyesen kell megértenünk. Az ezzel kapcsolatban használt szanszkrit szavak a bhinna-dṛk és a pṛthag-bhāvaḥ. Szeparatista az, aki úgy látja, hogy saját érdeke eltér a Legfelsőbb Úr érdekétől. A kevert odaadó szolgálatot végző bhakták, vagyis azok, akik a szenvedély és a tudatlanság kötőerejének hatása alatt állnak, azt gondolják, hogy a Legfelsőbb Úr érdeke az, hogy a bhakták utasításainak eleget tegyen. Az ilyen bhaktáknak csak az jár a fejükben, hogy annyit követeljenek ki az Úrtól érzékkielégítésük érdekében, amennyit csak tudnak. Ez a szakadár gondolkodásmód. A tiszta odaadást valójában az előző fejezet magyarázta el: a bhakta elméjének mindig összhangban kell lennie a Legfelsőbb Úr elméjével. Egy bhakta ne akarjon semmi mást, mint teljesíteni a Legfelsőbb vágyát. Ez jelenti az egységet. Amikor a bhakta érdeke vagy akarata különbözik a Legfelsőbb Úr érdekétől, akkor gondolkodásmódja olyan, mint egy szakadár emberé. Amikor egy úgynevezett „bhakta” anyagi élvezetre vágyik, s nem törődik a Legfelsőbb Úr érdekével, vagy ha a Legfelsőbb Úr kegyét kihasználva híres és gazdag akar lenni, akkor a szenvedély kötőerejének hatása alatt áll.
A māyāvādīk azonban a „szakadár” szót másként értelmezik. Ők azt mondják, hogy miközben az ember imádja az Urat, gondolja azt, hogy egy a Legfelsőbb Úrral. Ez szintén az odaadás egy eltorzult formája az anyagi természet kötőerőinek hatására. Az a felfogás, hogy az élőlény egy a Legfelsőbbel, a tudatlanság kötőerejébe tartozik. Az egység valójában az érdekek egységén alapszik. Egy tiszta bhaktának nincs más érdeke, mint hogy a Legfelsőbb Úrért cselekedjen. Ha a személyes érdeknek akár csak a leghalványabb árnyalata is jelen van az emberben, odaadása keveredik az anyagi természet három kötőerejével.