HU/SB 3.3.1
1. VERS
- uddhava uvāca
- tataḥ sa āgatya puraṁ sva-pitroś
- cikīrṣayā śaṁ baladeva-saṁyutaḥ
- nipātya tuṅgād ripu-yūtha-nāthaṁ
- hataṁ vyakarṣad vyasum ojasorvyām
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
uddhavaḥ uvāca–Śrī Uddhava így szólt; tataḥ–ezek után; saḥ–az Úr; āgatya–jött; puram–Mathurā városába; sva-pitroḥ–saját szülők; cikīrṣayā–jót kíván; śam–hogylét; baladeva-saṁyutaḥ–az Úr Baladevával; nipātya–lerángatva; tuṅgāt–a trónról; ripu-yūtha-nātham–a köz ellenségeinek vezére; hatam–megölte; vyakarṣat–húzta; vyasum–halott; ojasā–erővel; urvyām–a földön.
FORDÍTÁS
Śrī Uddhava így szólt: Ezek után az Úr Kṛṣṇa Śrī Baladevával Mathurā városába érkezett. Hogy örömet szerezzenek szüleiknek, lerántották trónjáról Kaṁsát – az emberek ellenségeinek vezérét –, s miközben hatalmas erővel vonszolták a földön, megölték.
MAGYARÁZAT
E versben csupán néhány szó esik Kaṁsa király haláláról, mert e kedvtelésekről a Tizedik Ének számol be szemléletesen és alapos részletességgel. Az Úr már tizenhat éves korában szülei jó fiának bizonyult. A két testvér, az Úr Kṛṣṇa és az Úr Baladeva Vṛndāvanából Mathurāba ment, ahol megölték anyai nagybátyjukat, aki oly sok gondot okozott szüleiknek, Vasudevának és Devakīnak. Kaṁsa hatalmas termetű óriás volt, ezért Vasudeva és Devakī sohasem hitték volna, hogy Kṛṣṇa és Balarāma (Baladeva) képes lesz elpusztítani egy ilyen nagy és erős ellenséget. Amikor a két testvér a trónuson ülő Kaṁsára támadt, szüleik attól féltek, hogy Kaṁsa kapva kap az alkalmon, hogy megölje fiaikat, akiket oly hosszú ideje rejtegettek Nanda Mahārāja házában. Az Úr apja és anyja szülői ragaszkodásuknak köszönhetően nagy veszedelmet sejtettek, és szinte ájultak voltak az aggodalomtól. Kṛṣṇa és Balarāma, hogy erőt öntsenek szüleikbe, s meggyőzzék őket, hogy valóban megölték Kaṁsát, a halott testet körbevonszolták a földön.