HU/SB 3.3.19


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


19. VERS

bhagavān api viśvātmā
loka-veda-pathānugaḥ
kāmān siṣeve dvārvatyām
asaktaḥ sāṅkhyam āsthitaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

bhagavān–az Istenség Személyisége; api–szintén; viśva-ātmā–az univerzum Felsőlelke; loka–szokásos; veda–a védikus elvek; patha-anugaḥ–az út követője; kāmān–az élet szükségletei; siṣeve–élvezte; dvārvatyām–Dvārakā városában; asaktaḥ–anélkül hogy ragaszkodna; sāṅkhyam–a sāṅkhya filozófia tudománya; āsthitaḥ–volt.


FORDÍTÁS

Eközben az Istenség Személyisége boldogan élt Dvārakā városában, szigorúan betartva a védikus társadalmi szokásokat. Nem ragaszkodott semmihez, s követte a tudás útját, ahogyan azt a sāṅkhya filozófiarendszer tanítja.


MAGYARÁZAT

Mialatt Yudhiṣṭhira Mahārāja a Föld császáraként uralkodott, az Úr Śrī Kṛṣṇa Dvārakā királya volt. Dvārakādhīśaként ismerték, s a többi meghódolt királyhoz hasonlóan Felette is Yudhiṣṭhira Mahārāja uralkodott. Bár az Úr Śrī Kṛṣṇa az egész teremtés legfőbb uralkodója, földi tartózkodása alatt egyetlen egyszer sem szegte meg a védikus utasítások irányelveit, mert ezek jelentenek útmutatást az emberi életben. A sāṅkhya filozófiának nevezett tudásrendszeren alapuló védikus elvek szerinti emberi élet a valódi életutat jelenti, amely csak a szentírások jóváhagyta élvezetet engedi meg. E tudás, elkülönülés és szokások nélkül az emberinek nevezett társadalom nem különb állati társadalomnál, ahol az „együnk, igyunk, vigadjunk” a jelszó. Az Úr szabad akarata szerint cselekedett, személyes példájával mégis azt tanította, hogy az ember ne éljen olyan életet, amely ellentétben áll az elkülönülés és a tudás elveivel. Az élet valódi tökéletességét a tudás és az elkülönülés elérése jelenti, ahogy azt a sāṅkhya filozófia mélyrehatóan leírja. Tudás annyit jelent, mint tisztában lenni azzal, hogy az emberi életforma küldetése az, hogy véget vessünk az anyagi lét minden gyötrelmének, és hogy bár bizonyos szabályok betartásával a test követeléseinek eleget kell tennünk, távol kell magunkat tartanunk az ilyen állati élettől. A test vágyainak kielégítése állati élet, ám az ember küldetése abból áll, hogy teljesítse a szellemi lélek misszióját.