HU/SB 3.31.32
32. VERS
- yady asadbhiḥ pathi punaḥ
- śiśnodara-kṛtodyamaiḥ
- āsthito ramate jantus
- tamo viśati pūrvavat
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yadi—ha; asadbhiḥ—a becstelenekkel; pathi—az úton; punaḥ—újra; śiśna—a nemi szerveknek; udara—a gyomornak; kṛta—tett; udyamaiḥ—akinek törekvései; āsthitaḥ—társulva; ramate—élvezi; jantuḥ—az élőlény; tamaḥ—sötétség; viśati—belép; pūrva-vat—mint korábban.
FORDÍTÁS
Ezért ha az élőlény újra a becstelenség útjára lép, s a szexuális élvezetet és a nyelv kielégítését hajszoló kéjes emberek hatása alá kerül, akkor újra a pokolba megy, mint azelőtt.
MAGYARÁZAT
Már elmagyaráztuk, hogy a feltételekhez kötött lélek az Andha-tāmisra és a Tāmisra pokoli feltételei közé kerül, s miután ott szenvedett, egy kutya vagy disznó pokoli testébe jut. Néhány ilyen születés után újra emberi formát kap. Kapiladeva arról is leírást ad, hogyan születik meg az emberi lény. Az anya méhében fejlődik ki, ott szenved, majd újra világra jön. E szenvedések után, ha az emberi testben újra lehetőséget kap, ám értékes idejét olyan emberek társaságában vesztegeti, akik leginkább a szexuális élettel és az ízletes ételekkel törődnek, akkor természetesen újra visszasüllyed ugyanabba az Andha-tāmisra és Tāmisra pokolba.
Az embereket általában csak a nyelv és a nemi szervek kielégítése érdekli. Ez az anyagi élet. Az anyagi élet azt jelenti, hogy „egyél, igyál, légy boldog és élvezz, s ne törődj azzal, hogy megértsd lelki azonosságodat és a lelki fejlődés folyamatát”. A materialista emberek a nyelvvel, a gyomorral és a nemi szervekkel törődnek, ezért annak, aki fejlődni akar a lelki életben, kerülnie kell a társaságukat. Az ilyen materialista emberek társasága szándékos öngyilkosság az emberi életformában. Éppen ezért azt mondják, hogy az intelligens embernek le kell mondania az efféle nemkívánatos emberek társaságáról, s mindig a szent emberek társaságát kell keresnie. Szent emberek társaságában az élet lelki szféráját illetően minden kétsége szertefoszlik, és látható fejlődést ér el a lelki megértés útján. Néha azt tapasztaljuk, hogy az emberek nagyon ragaszkodnak egy bizonyos fajta vallásos hithez. A hinduk, a muzulmánok és a keresztények hisznek saját vallásukban, eljárnak a templomba vagy a mecsetbe, de sajnálatos módon nem kerülik el az olyan emberek társaságát, akik túlságosan ragaszkodnak a szexuális élethez és a nyelv kielégítéséhez. Ez a vers érthetően kijelenti, hogy kívülről nézve lehet valaki nagyon vallásos, de ha ilyen emberekkel érintkezik, akkor nem fér hozzá kétség, hogy a pokol legsötétebb mélyére süllyed.