HU/SB 3.31.31
31. VERS
- tad-arthaṁ kurute karma
- yad-baddho yāti saṁsṛtim
- yo ’nuyāti dadat kleśam
- avidyā-karma-bandhanaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tat-artham—a test kedvéért; kurute—végez; karma—cselekedetek; yat-baddhaḥ—ami leköti; yāti—megy; saṁsṛtim—az ismétlődő születés és halál felé; yaḥ—amely test; anuyāti—követi; dadat—adva; kleśam—szenvedés; avidyā—tudatlanság által; karma—gyümölcsöző cselekedetek által; bandhanaḥ—a fogság oka.
FORDÍTÁS
A test kedvéért, amely az őt érő állandó gyötrelmek forrása, s amely követi őt amiatt, hogy a tudatlanság és a gyümölcsöző tettek kötelékei megkötözik, olyan tetteket hajt végre, melyeknek köszönhetően engedelmeskedni kényszerül az ismétlődő születésnek és halálnak.
MAGYARÁZAT
A Bhagavad-gītā azt mondja, hogy az embernek azért kell dolgoznia, hogy elégedetté tegye Yajñát, azaz Viṣṇut, mert minden olyan tett, melyet az ember más céllal hajt végre, mint hogy kedvében járjon az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, lekötöttséget eredményez. A feltételekhez kötött állapotban az élőlény, aki testét fogadja el önmagának, megfeledkezik arról az örök kapcsolatról, amely az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez fűzi, és testének érdekében cselekszik. A testet önmagának, testének kiterjedéseit rokonainak, a földet pedig, amelyből teste született, imádandónak tekinti. Ily módon számtalan helytelen tettet elkövet, amelyek oda vezetnek, hogy a születés és halál állandó ismétlődése fogva tartja őt a különféle fajokban.
Napjaink civilizációjában, a testi életfelfogás befolyása alatt, az úgynevezett társadalmi, nemzeti és kormányvezetők egyre inkább félrevezetik az embereket, s ennek eredménye az, hogy e vezetők követőikkel együtt életről életre valamennyien pokoli létfeltételek közé süllyednek. A Śrīmad-Bhāgavatam (SB 7.5.31) egy példát is említ erre. Andhā yathāndhair upanīyamānāḥ: amikor egy vak ember vezet sok másik vakot, annak eredménye az, hogy mindannyian az árokba esnek. Valóban ez történik. Számtalan vezető irányítja a tudatlan köznépet, de mivel mindannyiukat megtéveszti a testi életfelfogás, nincs béke és nincs jólét az emberi társadalomban. Azok az állítólagos yogīk, akik különféle testgyakorlatokat végeznek, egy kategóriába sorolhatók e tudatlan emberekkel, hiszen a haṭha-yoga folyamatát különösképpen azoknak javasolják, akik nagyon elmerülnek a testi felfogásban. A végkövetkeztetés az, hogy amíg valaki testi felfogásban él, szenvednie kell a születéstől és a haláltól.