HU/SB 3.31.48
48. VERS
- samyag-darśanayā buddhyā
- yoga-vairāgya-yuktayā
- māyā-viracite loke
- caren nyasya kalevaram
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
samyak-darśanayā—helyes látásmóddal felruházva; buddhyā—értelmén keresztül; yoga—az odaadó szolgálat által; vairāgya—elkülönülés által; yuktayā—megerősített; māyā-viracite—māyā által elrendezett; loke—ebbe a világba; caret—az ember éljen; nyasya—eltávolítva; kalevaram—a test.
FORDÍTÁS
Szert téve a helyes szemléletre, az odaadó szolgálat, valamint az anyagi azonosság iránti borúlátó hozzáállás következtében megerősödve, értelmével távolodjon el ettől az illuzórikus világtól. Így közömbössé válhat ezzel az anyagi világgal szemben.
MAGYARÁZAT
Gyakran az a félreértés támad, hogy ha az embernek olyan személyek társaságában kell élnie, akik odaadó szolgálatot végeznek, nem lesz képes megoldani anyagi problémáit. Erre az érvre válaszul ez a vers leírja, hogy az embernek a felszabadult lélekkel nem közvetlenül, fizikai úton kell kapcsolatba kerülnie, hanem azáltal, hogy a filozófián és a logikán keresztül megérti az élet problémáit. Samyag-darśanayā buddhyā, mondja a vers: az ember lásson tökéletesen, és intelligenciája segítségével, valamint a yoga gyakorlásával mondjon le erről a világról. Eddig a lemondásig annak a folyamatnak a segítségével lehet eljutni, melyet a Śrīmad-Bhāgavatam Első Énekének második fejezete javasol.
A bhakta intelligenciája mindig kapcsolatban áll az Istenség Legfelsőbb Személyiségével. Az anyagi létre az elkülönülés gondolatával tekint, mert jól tudja, hogy ezt az anyagi világot az illuzórikus energia hozta létre. A bhakta megérti, hogy ő a Legfelsőbb Lélek szerves része, s elmerül odaadó szolgálatának végzésében, miközben teljesen távol marad az anyagi cselekvéstől és annak visszahatásaitól. Így végül elhagyja anyagi testét, az anyagi energiát, és tiszta lélekként belép Isten országába.
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad-Bhāgavatam Harmadik Énekének harmincegyedik fejezetéhez, melynek címe: „Az Úr Kapila az élőlények tetteiről tanít”.