HU/SB 3.32.26
26. VERS
- jñāna-mātraṁ paraṁ brahma
- paramātmeśvaraḥ pumān
- dṛśy-ādibhiḥ pṛthag bhāvair
- bhagavān eka īyate
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
jñāna—tudás; mātram—csak; param—transzcendentális; brahma—Brahman; parama-ātmā—Paramātmā; īśvaraḥ—az irányító; pumān—Felsőlélek; dṛśi-ādibhiḥ—filozófiai kutatás és egyéb folyamatok által; pṛthak bhāvaiḥ—a megértés különféle folyamatai szerint; bhagavān—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; ekaḥ—egyedül; īyate—érzékelt.
FORDÍTÁS
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége Maga a teljes transzcendentális tudás, de a megértés különféle folyamatai szerint különféleképpen jelenik meg: személytelen Brahmanként, Paramātmāként, az Istenség Legfelsőbb Személyiségeként vagy a puruṣa-avatāraként.
MAGYARÁZAT
A dṛśy-ādibhiḥ szó fontos ebben a versben. Jīva Gosvāmī szerint a dṛśi, jñānát, filozófiai kutatást jelent. A különféle felfogások alapján végzett különféle filozófiai kutatások, például a jñāna-yoga segítségével ugyanazt a Bhagavānt, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét személytelen Brahmanként értik meg, s ehhez hasonlóan a nyolcfokú yoga-rendszerben Paramātmāként jelenik meg. Amikor azonban az ember tiszta Kṛṣṇa-tudatban, vagyis tiszta tudással próbálja megérteni az Abszolút Igazságot, akkor Őt a Legfelsőbb Személyként ismeri fel. A Transzcendenst az ember pusztán a tudása alapján valósítja meg. Az itt használt szavak — paramātmeśvaraḥ pumān — transzcendentálisak, s a Felsőlélekre utalnak. A Felsőlelket szintén puruṣaként írják le, de a Bhagavān szó közvetlenül az Istenség Legfelsőbb Személyiségére utal, aki hat fenséggel teljes: gazdagsággal, hírnévvel, erővel, szépséggel, tudással és lemondással. Ő az Istenség Személyisége a különféle lelki égboltokon. A paramātmā, az īśvara és a pumān különféle leírásai arra utalnak, hogy a Legfelsőbb Személyiség kiterjedései korlátlanok.
Ahhoz, hogy az ember megértse az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, végső soron el kell fogadnia a bhakti-yogát. A jñāna- vagy a dhyāna-yoga végzésével fokozatosan el kell jutnia a bhakti-yoga szintjére, és akkor tisztán megérti a paramātmāt, az īśvarát, a pumānt és minden mást is. A Śrīmad-Bhāgavatam Második Éneke azt javasolja, hogy akár bhakta az ember, akár gyümölcsöző cselekedeteket hajt végre, akár a felszabadulásra vágyik, ha kellőképpen intelligens, akkor teljes komolysággal el kell merülnie az odaadó szolgálat folyamatában. Azt is elmagyarázza, hogy bármire is vágyik az ember, amit el lehet érni gyümölcsöző cselekedetekkel — még ha a felsőbb bolygókra akar is emelkedni —, azt elérheti pusztán az odaadó szolgálat végzésével. Mivel a Legfelsőbb Úr teljes a hat fenségben, bármelyikkel meg tudja ajándékozni imádóját.
Az egyetlen Istenség Legfelsőbb Személyisége a különféle gondolkodók számára a Legfelsőbb Személyként, a személytelen Brahmanként vagy Paramātmāként jelenik meg. Az imperszonalisták beleolvadnak a személytelen Brahmanba, de ezt nem a személytelen Brahman imádata által érik el. Ha valaki odaadó szolgálatba kezd, ugyanakkor arra vágyik, hogy a Legfelsőbb Úr létébe olvadjon, akkor elérheti azt. Ha valaki arra vágyik, hogy a Legfelsőbb létébe olvadjon, odaadó szolgálatot kell végeznie.
Egy bhakta szemtől szemben láthatja az Urat, de a jñānī, az empirikus filozófus vagy a yogī nem. Ők nem emelkedhetnek fel az Úr társainak helyzetébe. Nem találunk utalást az írásokban arra, hogy a tudás művelése vagy a személytelen Brahman imádata révén az ember az Istenség Legfelsőbb Személyisége személyes társává válhat. A yoga-elvek követésével szintén lehetetlen ezt elérni. A személytelen Brahman forma nélküli, ezért adṛśyaként jellemzik, mert a brahmajyoti személytelen ragyogása elfedi a Legfelsőbb Úr arcát. Néhány yogī a négykarú Viṣṇut látja a szívében, ezért a Legfelsőbb Úr számukra is láthatatlan. Az Urat csak bhaktái láthatják. Itt a dṛśy-ādibhiḥ kijelentés nagyon fontos. Mivel az Istenség Legfelsőbb Személyisége egyaránt látható és láthatatlan, az Úrnak különféle arculatai vannak. A Paramātmā-arculat és a Brahman-arculat láthatatlanok, míg a Bhagavān-arculat látható. A Viṣṇu Purāṇa nagyon szépen elmagyarázza ezt a tényt. Az Úr kozmikus formája és az Úr forma nélküli Brahman-ragyogása amiatt, hogy láthatatlanok, alacsonyabb rendű formák. A kozmikus forma megközelítés anyagi, a személytelen Brahman megközelítés pedig lelki, de a legmagasabb lelki megértés az Istenség Személyisége megértésének szintje. A Viṣṇu Purāṇa kijelenti: viṣṇur brahma-svarūpeṇa svayam eva vyavasthitaḥ, a Brahman valódi arculata Viṣṇu, vagyis a Legfelsőbb Brahman nem más, mint Viṣṇu. Svayam eva: ez az Ő személyes arculata. A legfelsőbb lelki felfogás az Istenség Legfelsőbb Személyisége megértésének szintje. A Bhagavad-gītā (BG 15.6) szintén megerősíti: yad gatvā na nivartante tad dhāma paramaṁ mama. A paramaṁ mamának nevezett hajlék az a hely, amelyet egyszer elérve az ember nem tér vissza többé ebbe a nyomorúságos, feltételekhez kötött életbe. Minden hely, minden tér és minden más egyformán Viṣṇuhoz tartozik, ahol azonban Ő személyesen él, az a tad dhāma paramam, az Ő legfelsőbb lakhelye. Az ember útjának végső célja ne legyen más, mint az Úr legfelsőbb hajléka.