HU/SB 3.5.34
34. VERS
- anilo ’pi vikurvāṇo
- nabhasoru-balānvitaḥ
- sasarja rūpa-tanmātraṁ
- jyotir lokasya locanam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
anilaḥ–levegő; api–szintén; vikurvāṇaḥ–átalakult; nabhasā–éter; uru-bala-anvitaḥ–rendkívül hatalmas; sasarja–létrehozott; rūpa–forma; tat-mātram–érzékfelfogás; jyotiḥ–elektromosság; lokasya–a világnak; locanam–fény a látáshoz.
FORDÍTÁS
Ezek után a rendkívül hatalmas levegő az éterrel kölcsönhatásba lépve létrehozta az érzékekkel felfogható formát, a forma érzékelése pedig elektromossággá alakult, a fénnyé, amellyel a világot látjuk.