HU/SB 3.6.30
30. VERS
- mukhato ’vartata brahma
- puruṣasya kurūdvaha
- yas tūnmukhatvād varṇānāṁ
- mukhyo ’bhūd brāhmaṇo guruḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
mukhataḥ–a szájból; avartata–létrejött; brahma–a védikus bölcsesség; puruṣasya–a virāṭ-puruṣának, a gigantikus formának; kuru-udvaha–ó, Kuru-dinasztia vezére; yaḥ–aki; tu–köszönhetően; unmukhatvāt–hajlamos rá; varṇānām–a társadalom rendjeinek; mukhyaḥ–a vezér; abhūt–így vált; brāhmaṇaḥ–a brāhmaṇáknak nevezettek; guruḥ–elismert tanító vagy lelki tanítómester.
FORDÍTÁS
Ó, Kuru-dinasztia vezére! A védikus bölcsesség a virāṭ, a gigantikus forma szájából nyilvánult meg. Akik vonzódnak e védikus tudományhoz, azokat brāhmaṇáknak hívják, és természetükből adódóan ők a társadalom rendjeinek tanítói és lelki tanítómesterei.
MAGYARÁZAT
Amint azt a Bhagavad-gītā (BG 4.13) megerősíti, az emberi társadalom négy osztálya a gigantikus forma testrészeivel párhuzamosan fejlődött ki. A test részei a száj, a karok, a törzs és a lábak. Akik a szájon helyezkednek el, azokat brāhmaṇáknak hívják, a karokon elhelyezkedőket kṣatriyáknak nevezik, a törzsön elhelyezkedők a vaiśyák, akik pedig a lábakon helyezkednek el, azok a śūdrák. Mindenki a Legfelsőbb gigantikus vīśva-rūpa formájának testében helyezkedik el. A négy rendet tekintve ezért egyetlen kasztot sem szabad alacsonyabb rangúnak tekinteni annak alapján, hogy a test melyik részén foglal helyet. Saját testünkön nem teszünk sok különbséget, amikor a kezünkkel vagy a lábunkkal cselekszünk. A test minden egyes része fontos, bár a száj a legfontosabb testrész. Ha más testrészeket különítünk el a testtől, az ember élete folytatódik, de ha a szájat, akkor az ember nem képes tovább élni. Ezért az Úr testének ezt a legfontosabb részét a védikus bölcsességhez vonzódó brāhmaṇák trónjának hívják. Aki nem vonzódik a védikus bölcsességhez, hanem a világ ügyei érdeklik, nem nevezhető brāhmaṇának még akkor sem, ha brāhmaṇa családban vagy brāhmaṇa apától született. Az, hogy valakinek az apja brāhmaṇa, önmagában nem teszi alkalmassá az illetőt arra, hogy brāhmaṇa legyen. A brāhmaṇa legfontosabb tulajdonsága, hogy vonzódik a védikus bölcsességhez. A Védák az Úr száján helyezkednek el, ezért mindenki, akit érdekel a védikus bölcsesség, minden bizonnyal szintén az Úr száján kap helyet, s minden bizonnyal brāhmaṇa. A védikus bölcsesség iránti érdeklődés szintén nem korlátozódik egy bizonyos kasztra vagy közösségre. Bárki, származzon bármilyen családból, éljen a világ bármely részén, vonzódást érezhet a védikus bölcsességhez, és ez valódi brāhmaṇává teszi.
Egy igazi brāhmaṇa természetszerűleg tanító vagy lelki tanítómester. Senki nem válhat lelki tanítómesterré anélkül, hogy rendelkezik a védikus ismeretekkel. A Védák tökéletes ismerete azt jelenti, hogy az ember ismeri az Urat, az Istenség Személyiségét – s ez a védikus tudás lényege, vagyis a vedānta. Aki a személytelen Brahmanban merül el, s nem rendelkezik ismeretekkel az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről, az lehet brāhmaṇa, de nem válhat lelki tanítómesterré. A Padma Purāṇában ez áll:
- ṣaṭ-karma-nipuṇo vipro
- mantra-tantra-viśāradaḥ
- avaiṣṇavo gurur na syād
- vaiṣṇavaḥ śva-paco guruḥ
Egy imperszonalista igazi brāhmaṇává válhat, de lelki tanítómester mindaddig nem lehet, amíg a vaiṣṇavák, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének bhaktái szintjére nem emelkedik. Az Úr Caitanya – korunk hiteles tekintélye a védikus bölcsesség területén – kijelentette:
- kibā vipra, kibā nyāsī, śūdra kene naya
- yei kṛṣṇa-tattva-vettā, sei ’guru’ haya
Legyen az ember brāhmaṇa, śūdra vagy sannyāsī, ha jól ismeri Kṛṣṇa tudományát, akkor alkalmas arra, hogy lelki tanítómesterré váljon. (Cc. Madhya 8.128) A lelki tanítómester elengedhetetlen tulajdonsága tehát nem az, hogy képzett brāhmaṇa legyen, hanem az, hogy jártas legyen Kṛṣṇa tudományában.
Aki jártas a védikus tudásban, az brāhmaṇa, és csak egy olyan brāhmaṇa válhat lelki tanítómesterré, aki tiszta vaiṣṇava és ismeri Kṛṣṇa tudományának rejtelmeit.