HU/SB 4.11.19
19. VERS
- so ’nanto ’nta-karaḥ kālo
- ’nādir ādi-kṛd avyayaḥ
- janaṁ janena janayan
- mārayan mṛtyunāntakam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
saḥ—Ő; anantaḥ—végtelen; anta-karaḥ—megsemmisítő; kālaḥ—idő; anādiḥ—kezdet nélküli; ādi-kṛt—mindennek a kezdete; avyayaḥ—hanyatlás nélkül; janam—élőlények; janena—az élőlények által; janayan—születést idéz elő; mārayan—ölve; mṛtyunā—halál által; antakam—gyilkosok.
FORDÍTÁS
Kedves Dhruvám! Az Istenség Legfelsőbb Személyisége örökké létezik, de az idő formájában Ő mindennek az elpusztítója. Neki nincs kezdete, noha Ő a kezdete mindennek, és kimeríthetetlen, bár idővel minden kimeríthető. Az élőlények egy apa révén jönnek létre, s a halál kezétől pusztulnak el, Őt azonban sohasem befolyásolja a születés és a halál.
MAGYARÁZAT
E versből alaposan megismerhetjük az Istenség Legfelsőbb Személyiségének legfelsőbb tekintélyét és felfoghatatlan hatalmát. Az Úr mindig korlátlan, s ez azt jelenti, hogy nincs kezdete vagy vége. Ahogy azonban azt a Bhagavad-gītā elmondja, Ő a halál (az idő formájában). Kṛṣṇa kijelenti: „Én vagyok a halál, s az élet végén mindent elveszek.” Az örök idő szintén kezdet nélküli, mégis ő minden teremtmény teremtője. Jó példa erre az érintőkő, amely számtalan értékes drágakövet és ékszert hoz létre, és ereje sohasem hanyatlik. Éppen így a teremtés is számtalanszor bekövetkezik, minden fennmarad, egy idő után pedig minden megsemmisül — de az eredeti teremtőre, a Legfelsőbb Úrra ez nincs hatással, és hatalma nem csökken. A másodlagos teremtést Brahmā hajtja végre, de Brahmāt is a Legfelsőbb Istenség teremtette. Az Úr Śiva semmisíti meg az egész teremtést, de végül Viṣṇu őt is megsemmisíti. Az Úr Viṣṇu fennmarad. A védikus himnuszok elmondják, hogy kezdetben csak Viṣṇu létezett, s végül egyedül Ő marad fenn.
Egy példa segíthet bennünket a Legfelsőbb Úr felfoghatatlan energiájának megértésében. Ha a háborúk történetében visszapillantunk, nem oly régen az Istenség Legfelsőbb Személyisége teremtett egy Hitlert, azelőtt pedig egy Bonaparte Napóleont, akik mindketten számtalan élőlényt pusztítottak el a háborúban. Végül azonban ők maguk is elpusztultak. Az emberek még mindig írnak könyveket Hitlerről és Napóleonról, s nagy érdeklődéssel olvasnak róluk, s arról, hogyan öltek meg sok-sok embert a háborúban. Évről évre nyomtatják a számtalan könyvet, hogy a nyilvánosság olvashasson arról, hogyan ölte meg Hitler a fogságban lévő zsidók ezreit. Azzal kapcsolatban azonban senki sem végez kutatást, hogy ki ölte meg Hitlert, és ki teremtette az emberi lények e rettentő gyilkosát. Az Úr bhaktáit nem nagyon érdekli a világ örökké változó történelme. Őket egyedül az Úr érdekli, az eredeti teremtő, fenntartó és megsemmisítő. Ez a Kṛṣṇa-tudatos mozgalom célja.