HU/SB 4.11.18
18. VERS
- sa khalv idaṁ bhagavān kāla-śaktyā
- guṇa-pravāheṇa vibhakta-vīryaḥ
- karoty akartaiva nihanty ahantā
- ceṣṭā vibhūmnaḥ khalu durvibhāvyā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
saḥ—az; khalu—azonban; idam—ez (az univerzum); bhagavān—az Istenség Személyisége; kāla—az időnek; śaktyā—az erővel; guṇa-pravāheṇa—a természet kötőerőinek kölcsönhatása révén; vibhakta—feloszlott; vīryaḥ—(akinek) az energiái; karoti—hat rá; akartā—a nem cselekvő; eva—bár; nihanti—öl; ahantā—nem öl; ceṣṭā—az energia; vibhūmnaḥ—az Úrnak; khalu—bizonyára; durvibhāvyā—felfoghatatlan.
FORDÍTÁS
Az anyagi természet három kötőerejének kölcsönhatását az Istenség Legfelsőbb Személyisége idézi elő legfelsőbb, felfoghatatlan energiája, az idő révén, s ennek következtében különféle energiák nyilvánulnak meg. Látszólag Ő cselekszik, ám mégsem Ő a cselekvő. Ő öl, de nem Ő a gyilkos. Tudnunk kell, hogy egyedül az Ő felfoghatatlan ereje tesz mindent lehetővé.
MAGYARÁZAT
A durvibhāvyā szó azt jelenti, hogy „parányi agyunkkal felfoghatatlan”, a vibhakta-vīryaḥ pedig azt, hogy „különféle energiákra oszlik”. Ez a helyes magyarázat az anyagi világban látható teremtő energiák létére. A következő példa megkönnyíti számunkra Isten kegyének megértését: Egy kormánynak mindig kegyesnek kell lennie, de néha a törvény és a rend érdekében rendfenntartó erőket foglalkoztat, s megbünteti a lázadó polgárokat. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége is mindig kegyes, és transzcendentális tulajdonságok jellemzik, ám vannak olyan egyéni lelkek, akik megfeledkeztek Kṛṣṇával való kapcsolatukról, s arra törekszenek, hogy uralmuk alá hajtsák az anyagi természetet. Törekvésük eredményeképpen különféle anyagi kölcsönhatások befolyásolják őket. Az azonban helytelen érv, hogy mivel az energia az Istenség Legfelsőbb Személyiségétől származik, Ő a cselekvő. Az előző versben a nimitta-mātram szó azt jelzi, hogy a Legfelsőbb Urat az anyagi világ hatásai és ellenhatásai egyáltalán nem befolyásolják. Hogyan történik hát minden? A vers a „felfoghatatlan” szót használja. Az ember parányi agya nem képes felfogni ezt — ha valaki nem fogadja el az Úr felfoghatatlan hatalmát és energiáját, nem tud előrelépni. Kétségtelen, hogy a ható erőket az Istenség Legfelsőbb Személyisége indítja el, de Ő mindig távol marad azok működésétől és visszahatásától. Az anyagi természet kölcsönhatásai által létrejött különféle energiák különféle fajokat hoznak létre, a tetteikkel kiérdemelt boldogsággal és boldogtalansággal együtt.
A Viṣṇu Purāṇa érthetően elmagyarázza, hogyan cselekszik az Úr: a tűz egy helyen marad, ám a hő és a fény, melyet a tűz hoz létre, sokféleképpen működik. Egy másik példa erre az, hogy az elektromos erőmű egy adott helyen áll, energiájával azonban számtalan gépet hajt. A létrehozás folyamata sohasem azonos az energia eredeti forrásával, de az eredeti energiaforrás az elsődleges tényező lévén egyidejűleg azonos a termékkel és különbözik is tőle. Ezért a megértéshez vezető tökéletes út az Úr Caitanya filozófiája, az acintya-bhedābheda-tattva. Ebben a világban az Úr három formában száll alá — Brahmāként, Viṣṇuként és Śivaként —, s rajtuk keresztül irányítja az anyagi természet három kötőerejét. Brahmā-inkarnációként teremt, Viṣṇu-inkarnációként fenntart, Śiva-inkarnációként pedig megsemmisít. De Brahmā, Viṣṇu és Śiva eredeti forrása — Garbhodakaśāyī Viṣṇu — mindig távol marad az anyagi természet efféle hatásaitól és ellenhatásaitól.