HU/SB 4.12.26
26. VERS
- anāsthitaṁ te pitṛbhir
- anyair apy aṅga karhicit
- ātiṣṭha jagatāṁ vandyaṁ
- tad viṣṇoḥ paramaṁ padam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
anāsthitam—sohasem érték el; te—tiéd; pitṛbhiḥ—ősatyáid; anyaiḥ—mások; api—még; aṅga—ó, Dhruva; karhicit—bármikor; ātiṣṭha—gyere, és élj ott; jagatām—az univerzum lakói által; vandyam—imádandó; tat—az; viṣṇoḥ—az Úr Viṣṇunak; paramam—legfelsőbb; padam—hely.
FORDÍTÁS
Kedves Dhruva király! Sem ősatyáid, sem más nem jutott el mindeddig egy ilyen transzcendentális bolygóra. A Viṣṇulokaként ismert bolygó, ahol Maga az Úr Viṣṇu lakik, a legmagasabb rendű mindegyik közül, s az univerzum minden más bolygójának lakói imádják. Gyere hát velünk, s élj ott örökké!
MAGYARÁZAT
Amikor Dhruva Mahārāja útnak indult, hogy lemondásokat végezzen, szilárdan eltökélte, hogy olyan helyzetbe emelkedik, amelyről még ősatyái sem álmodtak. Apja Uttānapāda volt, nagyapja Manu, dédapja pedig az Úr Brahmā. Olyan birodalomra vágyott, ami még azt is felülmúlja, amire az Úr Brahmā szert tehetett, ezért arra kérte Nārada Munit, segítsen neki megszerezni. Az Úr Viṣṇu társai emlékeztették arra, hogy sem ősapái, sem mások nem jutottak el előtte Viṣṇulokára, arra bolygóra, ahol az Úr Viṣṇu él. Ez azért van, mert ebben az anyagi világban mindenki karmī, jñānī vagy yogī, tiszta bhakta azonban alig akad. A Viṣṇulokaként ismert transzcendentális bolygó a bhakták számára van, nem pedig a karmīk, jñānīk vagy yogīk számára. A nagy ṛṣik vagy félistenek rendkívüli nehézségek árán eljutnak a Brahmalokára, ám a Brahmaloka — mondja a Bhagavad-gītā — nem egy állandó lakhely. Az Úr Brahmā élete olyan hosszú, hogy egy napját is nehéz felbecsülni, ám az Úr Brahmā is meghal, ahogyan bolygójának lakói is mind elpusztulnak. A Bhagavad-gītā (BG 8.16) azt mondja: ābrahma-bhuvanāl lokāḥ punar āvartino ’rjuna. Azokon kívül, akik a Viṣṇulokára mennek, mindenki más engedelmeskedni kényszerül az anyagi élet négy alapelvének, a születésnek, a halálnak, az öregkornak és a betegségnek. Az Úr azt mondja: yad gatvā na nivartante tad dhāma paramaṁ mama. „Az a bolygó, ahová eljutva senkinek sem kell többé visszatérnie, az Én legfelsőbb hajlékom.” (BG 15.6) Dhruva Mahārāját a viṣṇudūták emlékeztették: „Társaságunkban eljutsz arra a bolygóra, ahonnan senki sem tér vissza már ebbe az anyagi világba.” A materialista tudósok azzal kísérleteznek, hogy a Holdra és a többi bolygóra utazzanak, azt azonban elképzelni sem tudják, hogy a legfelsőbb bolygóra, a Brahmalokára menjenek, mert ez meghaladja a képzelőerejüket. Anyagi számítás szerint fénysebességgel utazva negyvenezer fényévig tartana az út a legfelsőbb bolygóig. Mechanikus módszerrel nem érhetjük el az univerzum legfelsőbb bolygóját, ám a bhakti-yogának nevezett folyamat, amelyet Dhruva Mahārāja is követett, nemcsak ebben az univerzumban nyújt lehetőséget, hogy eljussunk más bolygókra, de univerzumunkon túlra, a Viṣṇuloka bolygókra is elérhetünk a segítségével. Erről írtunk nagy vonalakban a Könnyű utazás más bolygókra című kis könyvünkben.