HU/SB 4.12.3
3. VERS
- na bhavān avadhīd yakṣān
- na yakṣā bhrātaraṁ tava
- kāla eva hi bhūtānāṁ
- prabhur apyaya-bhāvayoḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
na—nem; bhavān—te; avadhīt—megölted; yakṣān—a yakṣákat; na—nem; yakṣāḥ—a yakṣák; bhrātaram—fivéredet; tava—tiéd; kālaḥ—idő; eva—bizonyára; hi—mert; bhūtānām—élőlényeknek; prabhuḥ—a Legfelsőbb Úr; apyaya-bhāvayoḥ—a megsemmisülésnek és a teremtésnek.
FORDÍTÁS
Valójában nem te ölted meg a yakṣákat, és fivéredet nem ők ölték meg. A teremtés és pusztulás végső oka nem más, mint a Legfelsőbb Úr örök idő formája.
MAGYARÁZAT
Amikor a főkincstárnok Dhruva Mahārāját bűntelennek nevezte, Dhruva Mahārāja minden bizonnyal másképp gondolkozott, hiszen felelősnek érzete magát a sok-sok yakṣa elpusztításáért. Kuvera azonban megnyugtatta, hogy valójában egyetlen yakṣát sem ölt meg, s így egyáltalán nem bűnös. Királyként csupán kötelességét teljesítette, melyet a természet törvényei szabtak ki rá. „Azt se hidd, hogy fivéredet a yakṣák ölték meg — mondta Kuvera. — A természet törvényei végeztek vele, miattuk halt meg, amikor elérkezett az ideje. Végső soron az örök idő, az Úr egyik arculata felel a megsemmisítésért és a teremtésért. Téged e tettekért nem terhel felelősség.”