HU/SB 4.12.42
42. VERS
- yaḥ pañca-varṣo guru-dāra-vāk-śarair
- bhinnena yāto hṛdayena dūyatā
- vanaṁ mad-ādeśa-karo ’jitaṁ prabhuṁ
- jigāya tad-bhakta-guṇaiḥ parājitam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yaḥ—ő, aki; pañca-varṣaḥ—öt évesen; guru-dāra—apja feleségének; vāk-śaraiḥ—durva szavaitól; bhinnena—nagyon szomorúan; yātaḥ—elment; hṛdayena—mert a szíve; dūyatā—nagyon fájt; vanam—az erdőbe; mat-ādeśa—utasításom szerint; karaḥ—cselekedve; ajitam—legyőzhetetlen; prabhum—az Istenség Legfelsőbb Személyiségét; jigāya—legyőzte; tat—Övé; bhakta—a bhaktáknak; guṇaiḥ—tulajdonságokkal; parājitam—legyőzte.
FORDÍTÁS
A nagy bölcs, Nārada folytatta: Csak nézzétek, hogyan vonult öt évesen az erdőbe és végzett lemondásokat az utasításaimat követve Dhruva Mahārāja, amikor mostohaanyjának éles szavai megbántották! Az Istenség Legfelsőbb Személyisége legyőzhetetlen, Dhruva Mahārāja mégis meghódította Őt az Úr bhaktájára jellemző tulajdonságaival.
MAGYARÁZAT
A Legfelsőbb Istenség legyőzhetetlen. Senki sem győzheti le, Ő azonban önként megadja Magát bhaktái odaadó tulajdonságainak. Az Úr Kṛṣṇa például teljesen meghódolt Yaśodā mama irányításának, mert Yaśodā mama kiváló bhakta volt. Az Úr szereti, ha bhaktái irányítják. A Caitanya-caritāmṛta azt mondja, hogy mindenki az Úr elé járul, és magasztos imákat zeng Neki, Ő azonban sokkal nagyobb elégedettséget érez, amikor egy bhakta tiszta szeretetből megszidja mint alárendeltjét. Az Úr megfeledkezik emelkedett helyzetéről, és készségesen meghódol tiszta bhaktájának. Dhruva Mahārāja meghódította a Legfelsőbb Urat, mert nagyon fiatalon, öt évesen vállalta az odaadó szolgálat minden lemondását. Ezt az odaadó szolgálatot természetesen egy nagy bölcs, Nārada utasítására végezte. Ez az első elv az odaadó szolgálatban: ādau gurv-āśrayam. A bhaktának először el kell fogadnia egy hiteles lelki tanítómestert, és ha szigorúan követi a lelki tanítómester utasítását, ahogy Dhruva Mahārāja tett eleget Nārada Muni utasításának, akkor nem lesz nehéz elnyernie az Úr kegyét.
Az odaadó tulajdonságok csúcsát a Kṛṣṇa iránti tiszta szeretet kifejlődése jelenti. Erre a Kṛṣṇa iránti vegyítetlen szeretetre már azzal szert lehet tenni, hogy hallunk Kṛṣṇáról. Az Úr Caitanya elfogadta ezt az elvet: bármilyen körülmények között él valaki, ha alázatosan hallgatja a Kṛṣṇa által elbeszélt vagy a Kṛṣṇáról szóló transzcendentális üzenetet, akkor fokozatosan felébred benne a tiszta szeretet, és csupán ezzel a szeretettel legyőzheti a legyőzhetetlent. A māyāvādī filozófusok arra vágynak, hogy eggyé váljanak a Legfelsőbb Úrral, egy bhakta azonban túllép ezen. Nemcsak természetét tekintve válik valóban eggyé a Legfelsőbb Úrral, de néha az Úr apja, anyja vagy ura is lesz. Odaadó szolgálatával Arjuna is kocsihajtójává tette az Úr Kṛṣṇát, s utasításokat adott Neki: „Hajtsd oda a szekerem!” — és az Úr teljesítette parancsát. Ez csupán néhány példa arra, hogyan kerülhet egy bhakta olyan emelkedett helyzetbe, hogy legyőzheti a legyőzhetetlent.